Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1972-05-10
I A beruházási koncepciók, a beruház;, si volumen komplexen üion;'.a; .fonok a vállalati tervekbe, A gazdálkodás fö feltételeiben bekövetk*• ző változások szükségszerűen maguk után vonják a beruházási c .>: felülvizsgálatát elemző átértékelését. A középtávú terv kidolgozása ^ során lényegében két körülmény hatott a beruházási koncepciók szélesebb körű változtatására: egyrészről a közgazdasági szabályzók módésitása, másrészről a népgazdaság beruházási egyensúlyát biztosi tán! rá hivatott központi intézkedések megtétele. I A IV. ötéves terv beruházási koncepciójának felülvizsgálata. A vállalatok széles köre 19?o-ben kapcsolódott be a IV. ötéves terv kidolgozásába, amikor is tájékoztatást kaptak a népgazdasági terv elgondolásról, a szabályozó rendszer továbbfejlesztésének várható irányáról. A népgazdasági célok, a vállalati tevékenység fő gazdaság.: feltételeinek ismerete lehetővé tette a vállalati középtávú tervek kialakítását. A vállalati önálló középtávú terv elkészítésének uj, bonyolult feladatát mindenekelőtt az jelentette, hogy a népgazdasági célrendszerhez ós az ezekhez tartozó erőforrásokhoz igazodóan, - sajátos vállalati céljaikat és lehetőségeiket helyesen jelöljék ki. Kerületi vállalataink, intézeteink többségükben helyesen értelmezték a középtávú tervkészítés megváltozott igényeit. Tervező munkájukban a helyes vállalati célok és fejlesztési irányok kijelölését tekintették alapvetőnek. Azokkal szoros összefüggésben határozták meg beruházási koncepciójukat, beruházási volumenüket. .• Az alkalmazott tervmetódikát illetően említést érdemel a VBKM. A népgazdasági fejlesztési irányvonalakhoz kapcsolódóan, 15 témacsoportba foglalta beruházási koncepcióit. Fejlesztési alap lehetőségeit .lo évre tervezte meg ós ennek alapján jelölték ki a beruházási feladatokat. IV. ötéves tervük beruházási tervkoncepciója gyakorlatilag egy 19Po-^t terjedő időszak fejlesztési koncepciójának első ötéves szakasza. A tervezési módszer pozitív vonása, hogy a vállalat vezetés a folyamatos gazdálkodás feltételeiben bekövetkező és előre nem látható váratlan nehézségek ellenére is rugalmasan tudja megvalósítani célkitűzéseit és fejlesztési irányait#
