Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1966-08-31
Prieszol „Olga etnő: A tézis nyilvánosságra hozataláról a taggyűléseken említettük; a ICB álláspontja azfe hogy mivel az egész társadalmat érintő alapvető változások a politikai életben nem történnek - a cél ugyanaz, a szocializmus teljes felépítése - a KB nera találta fontosnak, hogy az irányelveket a széles közvélemény elé vi ;ye. Másrészt azt tartotta szem előtt, hogy méginkább a Párt belső ügyévé tegyük a kongresszusra való felkészülést, a párttagság már most; megkapta az irányelveket, a széles közvélemény pedi ; a kongresszussal egyidőben . | szerezzen tudomást. Ezek a célkitűzések vezették a KB-t és párttagságunk egyetértéssel fogadta ezt az intézkedést. A jelölő bizottságok előzetes megválasztása a kiiMöttxé párt értekezletre nera vonatkozik, csak a taggyűlésekre. A kerületi és üzemi pártértekezleten választjuk, meg a jelölő bizottságot és a pártértkezlet áleje alatt végzik a jelölés munkáját. V i -t a ' | ff Hielas Antal et: Prieszol elvtársnő beszámolóját örömmel fogadtam. Megvan a 'remény, hogy azok a kritikai megjegyzések, melyek a kerület pártszervezeteiben elhangzottak elkerülnek a Budapesti PB-hoz és a KB-hoz. A Központi Bizottságnak tudni kell, hogy a párttagok hogyan vélekednek az irányelvekről. Még a demagóg véleményeket is el kell juttatni, mert az is tükrözi a hangulatot, Az irányelvek jók. Ha felvetődnek kritikai szellemű jóindulatú, pártszerű megjegyzések, azok javitani akarnak. A párttagságban felmerülő kérdésekre választ kell adni. E^y-két kérdéssel foglalkoznék. A fogalmazás nálunk nem elég pontos, néha ellentmondást vált ki még a párttagokban is. A nemzetközi holy! zettel kapcsolatban szerepel, hogy az elmúlt 4 év alatt növekedtek a nemzeti függetlenség, a béke erői. Egyes szocialista országok között voltak kisebb ellentétek, melyek nem változtatnak a nemzetközi élet alakulásán. Természetesen ha Kina megbontja a kommunista mozgalom j . egységét, akkor helyesebb lenne arról beszélni, hogy nőttek ugyan a 1 frt szocializmus erői nemzetközileg, azonban beszélni kellene arról is, hogy mélyen zavart okoz ez. Pontos ez azért, hogy ne váltsok ki ellenkezést a párt tagságban. Meg kell magyarázni, hogy Kinával megvan az ellentét, ugyanakkor a Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország emelték a szocializmus erejének hatását. Egyes emberek a kinai demagógia következtében bizonyos dolgokat átvesznek és töprengenek. Ha beszélnénk erről és kifejtenénk hogy mennyire ártott ez a nemzetközi ► (• szocialista mozgalomnak, akkor ezekkel az emberekkel szemben alaposabban felkészültebben, helyesebben tudnánk fellépni. Kérem a PB-t, hogy erre hivja fel az Irányelvek készítőinek figyelmét. Egészen részletesen kidolgozni nem lehet, de a beszámolóban ezekről a kérdésekről meg kell emlékezni. Az imperialisták az utolsó esztendőkben a belső reakciós erőket támogatva igyekszenek a haladó kormányokat megdönteni. Kell beszélni arról, hogy mennyire akadályozza ez a szocializmus erőinek nagyobb mérvű fejlődését. A kulturális kérdés, amirpl annyian beszélnek azt hiszem a II.kerületf ben sem először vetődik fel. Az Irányelvekben, hogy az irodalmi munkák túlnyomó többsébe szocialista szellemű. Akik hallgatják a rádiót, nézik a TV-t, vásárolják a könyveket, vajon meggyőződéssel mondha#ják-e hogy ez igy van? Hogy fejlődött a szocialista irodalom, az kétségtelen, hogy még jobban fejlődött a nern szocialista irodalom, az is kétségtelen. Maga az Irányelv is ir erről. Egy csomó iró van, aki az el nem kötelezettség hitvallását hirdeti. Ezekkel lehetne beszélni és birálni őket.; Arai- ; m : ■ ? ' 1 11 i M ' ' -w fi 1 . -ta-
