Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1965-07-10
I i j *5 6 — ■Bt A másik az oktatás kérdése* Szerintem ott kellene javitani a módszereken* hiszen nem mindegy, hogy hogyan tanulják az ideológiát* Mint az iskolában visszamondasszerüen, vagy pedig értik, és át is élik a mindennapi politikai helyzetet* Olvasnak-e újságot, a tankönyv megfelelő-e* 4rzésem szerint ezen kell javítanunk. Azonkívül mi az ateista propagandái is kampénszerüen visszük, holott ennek a kérdésnek igen nagy szerepe van. Persze ehhez egy nagyfokú műveltségre, és szélelátókörüségre kell, hogy szert tegyünk, mert csak igy tudunk vitatkozni, és meggyőző agitációt kifejteni, de ennek dacára nem lehet azt mondani, hogy ezen a területen is nem értünk el eredményt. Somogyi elvtárst / Bp. PB. részéről./ Az elvtársak eddigi hozzászólásaiból arra lehet következtetni, hogy itt is várták az elvtársak az irányelveket, ós örömmel fogadták, mert mi is úgy éreztük, hogy az ideológiai munka egy kicsit hátmányba szorult. Ezt éreztük a párt vezető szerepének ós a szövetségi politikai kérdésnél is. Ezzel az irányelvekkel az ideológiai kérdés előbbre került ós amit ff elmulasztottunk azt most behozzuk, persze ez nem ilyen egyszerű. Ehhez a munkához szükséges, hogy revízió alá vegyük a gondolkodásunkat, és a politikai munkánkat is, mert ez nem kampánj munka Felvetődik ennél a témánál az. hogy a párttagoknak, ós a pártonkivülieknek is is egyet kell érteni a főbb témákban, s a tapasz-: talat azt mutatja, hogy a kivitelezésben bizoyn vannak eltérések* Itt mindjárt példának fellehet hozni a külföldre utazókat* A fellazítás kérdése itt jelentkezik elsősorban/ Nagyon sokunkban felvetődik. hogy me gór-e annyit az a bizonyos "kérdés annyit amennyi fellazítást hoz magával, pl. egy tudományos kiküldetés alkalma. Mint mindent ezt is higgadtan kell lemérni, mert hisz ez szükséges ahhoz, hogy a gazdasági fejlődés versenyében fehntudjuk magunkat tartani* A másik a marxizmus leninizmus elsajátításának kérdése. Amikor a földosztás kérdése volt, akkor mindenki érezhette, hogy ez vórremenő harc. Ma amikor a kulturális forradalom van felszí- . nen máj? nem olyan egyértelmű az ideológiai munkánk. Itt a lényeg, ff hogy csak a marxizmus- leninizmus talaján fojtassunk vitát, és soha ne térjünk le a helyes útról. Az értelmiségiekről szólva elmondja, hogy igen sokat fejlődtek a 20 óv alatt, s nekünk is látni kell, hogy a bírálatuk nem ellenséges, hanem még ha ideológiai viták is vannak, azt hathatós, meggyőző érvekkel támasszuk alá, s akkor kénytelen lesz alávetni magát a mi állításainknak, és munkájával hozzájárul a szocializmus építéséhez. Egyébként a mi ideológiai munkánk is ezt a célt tűzi ki elérik. Nagyon örülök Kapás et. és Kenéz et. felszólalásának.1 Ők világosan látják, hogy a szakembereknek az a feladata, hogy a szocializmus épitését minél jobban elősegítsék A másik kérdés az ifjúság problémája. Sokan az ifjúságot kicsit helytelenül Ítélik meg. Ifjúságunk jó irányban fejlődik, nincs kétség, hogy ez az ifjúság szocialista ifjúság. Az eszmei-ideológiai harcnak egyik döntő területe az egyetemi felvétel, ötszörös a túljelentkezés, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 5ooo fiatalból kell kiválasztani, aki a legjobb. Hol jelentkezik itt és miben az eszmei-ideológiai harc szelleme? - Nagyon sok fiatal van, akik kitűnő„érettségi után egyetemre szeretnének menni. Döntő részük el is jut odáig -de ha azt vesszük, hogy ezek a gyermekek eszmeileg-ideológiailag tökéletesen állják-e a helyüket, - ez már elgondolkoztató. \ " I —.——— — .— .
