Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.7.a/3)

1965-07-10

:sa*««flBassss3Wtárt­­. !... tá . i 1 -• ) f A másik} be akarják bizonyítani, hogy a marxizmus, leninizmtu; nem alkalmazható az ázsiai és afrikai viszonyokra* Ezzel kapcsolat­ban Nóhru kijelentette, hogy a XIX* században ez alkalmazható volt, de nem a XX. században az afrikai viszonyokra* Ennek egyik elága­zása az afrikai szocializmus, az úgynevezett ősi afrikai formáció, melyhez szeretnének visszatérni és az ősközösséget neveznék szo­cializmusnak* De ennek a szemléletnek propagálói vannak ott* Ennek a nézetnek a képviselői többek között Szenegál elnök , de a pelenlegi vezetők sorában is van ilyen nézet* De itt kell beszólni azokról az illúziókról is, amelyeket egyes afrikai ve­zetőkkel szemben tanúsítottunk* Ilyen pl* Szekuture, vagcy Ben­­bella, Kenyatta* Fő támadási tó^í az imperialistáknak, hogy nem tudunk gazdasági agifefcx hathatós segítséget nyújtani, az afrikai államoknak* Az igaz# hogy ha a statisztikát nézzük akkor az amerikaiak nagyobb segítséget nyújtanák, de az extraprofit sokszor felülmúlja ezt a segitsóte, de a SZU* segítsége Indiába nem kicsi. A másik, hogy nálunk is faji megkülönböztetés. Itt a kinai kér­dést vetik fel, Észak, és Dél viszonyát* ^ Hozzászólásában Kós elvtárs kitér a propagandára, és a komolyabb ideológiai felkészültségre hivja fel a figyelmet. Ugyanis sok félreértésre ad okot a külföldön tartózkódok modorában ennek nem kellő értelmezése. Lássuk a sajtó, egyéb megnyilatkozás. Nem egy esetben igen nehezen tudunk diplomáciai nyelvezettel megegyezni, ós kimagyarázni, hogy nem igy gondoltuk, hiszen az afrikai országokban élők igen érzékenyek. Ács elvtársi Szerintem az ideológiánk fejlesztésével nem fog­lalkozunk eleget, s sokkal kevesebbet, m^nt a tudományos mun­kával. Ezt bizonyltja az is, hogy már Igen sok szakirodalom van orosz nyelven, ae mégsem tanulják sokan az orosz nyelvet, hanem inkább mást, németet, angolt, stb. A másik, hogy keveset magyarázunk arról, hogy az imperialista országokban mi van a fény mögött, s ezért van aztán az, hogy akik kimennek nyugatra, haza­jövet azt mesélik, hogy ott nem is olyan rossz az élet. Persze ff azt a két, vagy 1 hónapot tudják csak amit ők ott töltöttek. De, hogy a munkásoknak, ós a nagytöbbségnek milyen az életkörül­ménye azt nem ismerik/; Azután nem beszélünk annak, a tisztázásáról sem, hogy a NATON. belül sovinizmus uralkodik#1 pedig erről is beszélnek, pl. a tele­fon kórdós. Sajnos itt az a baj, hogy mi egy kicsit elrugaszkod­tunk az élettől, és azt hisszük, hogy mindenki úgy gondolkodik mint mi. A fiatalok közé kellene kimenni, ós ott tanulmányozni, hogy annak a mérnöknek milyen nagy a politikai közömbössége, s ezt kellene legyőzni, de ez még sokkal komolyabb ideológiai felkészültséget kö­vetel tőlünk#, A párt és a gazdasági vezetés kapcsolatai itt szintén az ideológia kérdése jelentkezik, mert ha a gazdasági vezető fejlett ezen. a téren, akkor máris jó a kapcsolat a párttal, és a funkcióba helyezés is a pártszempontokat is szemelőtt tartja. A beszámolóval egyébként egyetért, ós időszerűnek tartja ennek a tóménak a jelen időszakban történt felvetését;. / * Papp elvtárs a Ganz Villamossági Müvekből. Bevezetőjében Papp elvtárs elmondja, hogy az üzemben igen élénken vitat jók a K.B. határozatot és magukévá tették azokat a határozatokat# amiket a VII. - és VIII. kongresszus tűzött ki a gyár kollektívája e lé is . !■ • • / 0' ' ‘ P- 4 -I I

Next

/
Thumbnails
Contents