Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.7.a/3)

1964-08-15

mm (0) mm I Mindinkább előtérbe lép az emberek anyagiassága, elveiket félre­dobják anyagi előnyök miatt* Tehát marxista képzésüknél először azt tekintik, jelent-e ez nekik valamilyen változást, ami jobb az előző beosztásnál? A bírálati légkör gyengesége és az elméleti szinvonal, az anyagias­ság között feltétlenül összefüggés van. A biráló arra gondol,hogy milyWn hátránya származik abból, ha élesen fogalmaz. Egyetértek Műnk elvtársaal abban a következtetésben, hogy nem elég a probléma megoldását Htösaaockeresni, - az ideológiai munka színvona­lát kellene emelni. Persze, ideológiai munkánk'úgy néz ki, mintha alacsony lenne - attól függ, mihez hasonlítunk. Mi nemrégen foglal­koztunk a pártoktatás kérdésével és megállapítottuk azt, hogy az ok­tatás színvonala emelkedő. Valami ellentmondás van a két kérdés kö­zött. Tulajdonképpen nem is az a baj, hogy nem megy előre az ideológiai munka, hanem az a helyzet, hogy sokkal .gyorsabban, kellene emelkednie ennek'a munkának ós a becsülete nem olyan nagy az ideológiai mun­kának* M*rt pl. ha válaszút elé áll a pártmunkás, hogy mit tanuljon: ami a szakmáját segíti vagy a pártmunkaját- akkor az első mellett dönt, holott, ha a szakmai képzés színvonalasabb'lenne, akkor ez se- O gitsóget adna az ideológiai munkához ós fordítva. Sokszor kerül a pártmunkás ilyen helyzet elé - ós nem mindig az ideológiai előreha­ladást becsüljük meg jobban. Nekünk sokkal jobban kell biztosítanunk azt, hogy erkölcsiekben vala­kinek a marxista képzése is elismerésben részesüljön. Ha valaki elvé­gez valamilyen politikai tanfolyamot,, kap egy jutalomkönyvet, egy pár meleg szót, de más jele annak, hogy a közösség érdekében valami eredményt ért el, ninosen. Itt lehetne nekünk valamit tenni. Műnk elvtárssal vitatkoztam abban, hogy az anyagiasság nemcsak a funkcióban lévőknél, toxenm vagy a párt­tagság körében van meg - hanem bizony erősen megvan a pártonkivüliek között is/ Mindezeket figyelembe véve leszögezhetjük, hogy végeredményben párt­tagságunknak kell példát mutatnia a pártonkivülieknek és akkor ez a probléma jelentősen enyhülni fog. Molnár et. radikális intézkedést kívánt hozzászólásában. Az esetek /—n többségében nem arról van szó, hogy áthágják a törvény előírásait, sőt, minden törvényesen történik. A helyzet az, hogy egy rossz köz­szellem alakult ki, amely ellen nem egdminisztrativ intézkedésekkel, tehát radikálisan - hanem ideológiai vitákkal, felvilágosító munkával lehet harcolni. Rosszul vannak tájékoztatja párttagjaink abban a te­kintetben, hogy a párt mit helyesel ós mit nem helyesel. Nem tudnak különbséget tenni, hogy az anyagi ösztönzés elvének politikája a párt politikája is ós nem tudnak:határt huzni, hogy mi az, ami ellen harcolni kell ós harcolni szabad. Úgy gondolom, hogy a swajtóban. televízióban jobban kell harcolni e­­zek ellen a nézetek ellen felvilágosító munkával. Véleményem az, hogy a párt felső szervezetében is kellene lépést tenni ezekben a kérdésekben. / Kutasjné et.női■Igen sokat vitatkozunk azon ós beszélünk arról, hogy marxista képzésre nem mindig azt küldik el, akinek szüksége van ra hanem osak azért ment el az illető, mert más választás nem volt.Nekem az a'véleményem, hogy igenis, az megy el, akinek nagy szüksége van erre. Sok alapszervezetben megfordulok munkám során és azt látom, hogy bizony vannak olyan alapszervezetek, ahol komojjtj ideológiai segítsé­get kell adni, mert gyengék,A pártbizottság tagjai - véleményem szetir nem egyformán veszik ki a részüket a munkából. Jó lenne, ha az elv­társak közül kimernének egy pár alapszervezethez /Köztisztaság,Fodrász • /« #ro,,gK9ö6«$Ő8SKW»Jii»»KK«ie nÉtiliyiillilllllPnillll/llil I

Next

/
Thumbnails
Contents