Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1963-10-04
Jv. - ' . ■ BW56K55!' * • 7. !\ Hozzá teszi az előbb elmondottaknak a raás.ik oldalát is: az .Ívtársak, > a kerületi apparátusban dolgozó olvtársak, éljenek is a meglevő jogikkal. Elmond ogy esouet. Jöttök hozza a II. kerületből. Megkérdezte, hogy a kerületi Tanácsnál megpróbálta-a el intézni z illeg j az ügyét. ;-;;t mondta, igen, fordult a kerületi Tanácshoz, de azok nőm tudnak semuit s.n tenni. Példákat mond /kórház államozitás a 194á-ben, kertet nem államosították, i.l akarták adni, sem lehetett. - Hárma; társbérlet csert, amikor az ■ gik bérlő meghalt, dönteni kellett kit tegyenek be hármáéi;nak stb./ Ezek az esetek Önállótlanságot mutattak. \ Továbbiakban arról beszél, hogy folyik komoly munka fe kiálló jogszabályok, rendelkezések- megváltoztatására. A Tanács működésével .-.apesolatos törvényíj jórészét 195o körül hozták, majd egy részüket megváltoztattok 1953-54-ben jobboldalra csúszva, és alig van olyan eset, ahol ne lehetne "kiskanut" e lentétes oldalt „alálni. Rámutat, hogy a tanácsi dolgozóknál komoly problémát jelent, hogy a ff fogadóórák számát felemelték, igy kevesebb idejük van utánajárni az ügyeknek. ti Majd a kerületi tanácstagok kollektív döntésének kérdéséről beszél, ff Minden kerületi tanácstag az évi költségvetési törvényt megszavazza. Ha később felmerül egy igény, akr.or bemegy, hogy intézzék el. De hogyan intézzék el? Amikor döntöttek, együtt döntöttek, ők is szavaztak. Ilyen esetekben kellene jobb nevelőmunkát folytatni, hogy amiben közösen döntöttek, év közben ne kérjenek módosítást. - Kisebb példákat nem akar itt felhozni, mert inkább törekedni fognak a kérdések megoldására. Amiről beszélni kell, és amit a beszámoló is érintett, hogy feltétlenül úgy munkálkodjanak, hogy a kerületi tanácsok tagjai a legközvetlenebb szerepet töltsék be a lakosság nevelésében. Arról is kellene beszélni, hogy a tanácsok felelősségének ilyen mértékű megnövekedése maga után vonja a fokozott felelősséget, munkát. Utal arra, ami a lakás elosztás ok kérdésevéi kapcsolatban elhangzott. Kincs meg a kerületi Tanács VB-ának a joga, hogy döntsön a 1ázások elosztósában. Arról van szó, hogy a lakáselosztásoknál biztosítsák a legszélesebb ff nyilvánosságot, mert oz biztosítéka annak, hegy ebbe a lakosság egészét bevonják. Utal arra, hogy például a Lágymányosi lakótelepen egyetlen ■ ff kétkezi munkás nem jutott lakáshoz. Ilyen és hasonló dolgokat nem lehet [ tovább vállalni. A határozat úgy szól, hogy elsősorban azok kapjanak lakást, akik a munkapadnál dolgoznak. Ezért van az, hog a lakosság érdeff kében merjék kifüggeszteni a lakás elosztást a nyilvánosság elé. Ez nem jelent merevséget. Az eddig is megvolt, hogy 5 %-ot nem kellett nyilvánosságra hozni. Látva a nagy nehézségeket, a Fővárosi Tanács foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az.ilyen lakások százalékát felemelje. - Továbbiakban elmondja, hogy iőst tárgyalták az 1964. évi lakástervet. Látván a tervet, amely szerint 77 % szövetkezeti és csak 23 % állami lakás, külön felirattal ' fordulnak az CT-hoí, hogy változtassák meg az arányt. llb3t kedvező jelek vannak arra vonatkozóan, hogy a lakosságot be lehet vonni a területeken a közügyek intézésbe. A tanácstagi beszámolók nagyrésze köz-ügyekkel foglalkozik. Végül megmondja, hogy a hatáskörökkel Kapcsolatban a régi beosztást megszüntetik. Szabó elvtárs a beszámolót alaposnak és körültekintőnek tartja. Azonban hiányolta a beszámolóból a pártkörzetekkel való kapcsolat kérdését. Ezt azért kívánja szorosan aláhúzni, mert az élet bizonyítja, hogy 1 szükséges, hogy a lakóterület! pártszervez-tok és a tanácstagok szoros kapcsolatban legyenek. f ■§ i ____ - '■ III y ^
