Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1960
..................................................................—— ------------------------------------------------------------------------------í 3 j | j j | — ^ T ■■■■Mi "WT » ) - 4 - // 1 te * G/ ,£• vállalatnál a munkafegyelem nem volt kielégítő. A na i oórás munkaidőből kb. ( órára tehető a termelő munka ideje. Ezen túlmenően kedvezőtlenül hatott a termelésre a munkaerő felhasználás alakulása is. 1959.1. félévben a munkaerő felhasználás mértéke 87,2 % volt. 1960. I. félévben pedig 3,2 %kai alacsonyabb, vagyis 84,C /. A munkafegyelem laza voltát mutatja, a munkaerő forgalom kedvezőtlen alakulása is. 1960. I. félévében ugyanis a vállalat munkásainak 34 %-a cserélődött ki. , T d/ °elentos termelési kiesést okozott az I. negyedévi rendkívüli hideg téli időjárás is. E-miatt a termelésből 982 munkanap esett ki, mely 332/m Et termelési veszteséget eredményezett. ,;Y 2./ Munkaügyi és bérhelyzet a/ A vállalat munkásainak döntő többsége teljesítmény bérezési rendszerben dolgozik. E téren a félév folyamán jelentős előre' haladás történt. 1959. I. félévében a munkások teljesített összes munkaóráinál? 89,4 /-a volt teljesítménybéres óra. Ez az arány ez év első felében 99,8 ra emelkedett. 1j b/ A vállalatok összevonása kedvezően hatozt a termelők és a nem termelők arányának alakulására. A múlt év első felében a 100 munkásfőre jubő nem termelői létszám 26 fő volt. Ez 1960. I. félévében 18 főre csökkent. Sajnos a nem termelők számának csökkenése nem jelentette a rezsi költségek csökkenését. A rezsi költségek aránya az 1959. I* félévi 5»I /-ról, az első félévben 6,5 Ara emelkedett. c/ A munkások túlóra felhasználása kedvezően alakult. A multév első felében az egy munkásfőre jutó munkaórák száma átlagosan 4,4 óra volt. 1960. I. félévében a túlórák minimálisra csökkentek egy munkás mindössze 0,4 túlórát teljesített. d/ A vállalat az első félév folyamán szakmunkás hiánnyal küzdött és ez is akadályozta a termelési terv teljesítésében. A szakmunkás hiányt a vállalat úgy igyekszik enyhíteni, hogy nagy szakmai tapasztalattal rendelkező betanított munkásokat alacsonyabb képzettséget igénylő szakmunkák kivitelezésén fcglalr *"•' l koztat. e/ A vállalat bérgazdálkodása nem volt kielégítő. A munkások béralapját a termelési és a termelékenységi terv nem teljesítése miatt az I. negyedévben 150/m Ft-tal, a II. negyedévben 12/m Ettal, összesen tehát 162/m Et-tal lépték túl. A nem termelők vonalán 55/® Et bérmegtakarítás jelentkezett. A munkások a vállalatnál 1960. I. félévében 1_432 Pt-ot ke. restek. 4 /-kai kevesebbet mint az előzó gv azonos időszakában. Xz”‘adminisztrativ alkalmazottak keresete is 3,5 %-kal csökkent. Egyedül a műszakiak átlag keresete emelkedett mégpedig 10,9„/>- 1 kai. Meg kell jegyezni, hogy a munkások keresetének csökkenése kisebb mértékű volt, mint a munka termelékenységéé. 1 , | // I 4 1 —---------------------------------------—i1
