Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1960-12
» Az,, hoy az ame ikai inge ializmus a. fő ellenség, azt is jelenti a harc eges részleteinél, hogy a németorsz ági de-, mokratikus erőknek a. h'ár ca, az adenauerl politika ellen sokkal könnyebben ós gyorsabban haladna előre, ha az amerikai imperialisták agresszív erőinek a megtörésében előbbre jutottunk volna, mert Adenauer és az Egyesült Államok minden esetleges és tényleges vitája ellenére, annak ellenére, hogy egyes mozzanatokban ma már az gyesült Államok kéri Adenauer segítségét, mind ennek ellenére az Adenauer személyébe 1 jelképezett nyugatnémet politikai erőknek a főtámasza nem Fyugrt-Németországban' van. hanem az Amerikai Egyesült Államokban, s az Amerikai Egyesült Államok ag-. ressziv köreinek a megtörése ennek a politikának a csődjét is sietteti* A másik jelle' otesséae ennek a harcnak az, hogy az imperializmus,az inr er5 .lista erők a nomzetl:özi élet területén, a békés egymás melle ^ élés politikájához, a béke és háború olitikájához ténylegesen lénye •••oson másként viszonyulnak, mi t mi. Amit tudom, hogy itt fölösleges hangoztatni, ,;zónban. azt is tudjuk, hogy vannak olyan illúziók., egyes rétegekben, amelyek a nagyhatalmok közé egyszerűen egyenlőségjelet tesznek ás a/ nemzetközi élet egyes fázisainál, tárgy a. Iá soknál egyformán várják és remélik mind"a két oldaltól a tárgyalásra való és a megegyezésre való készséget, holott itt a min s3J>eli különbséget ' kell állandóan tudomásul venni, amely ilyenekben tükröződik, • hogy a békés egymás mellett élés politikája-az a mi szádunkra tényleg állandó világi; őrt éne Imi gerspektiva. A békás egymás mellett élés -olitikája Védi az Egyesült Államok számára olyan mértékig fogadódik el', amilyen mértékig a nemzetközi erők az imperialista erőkre ezt rákényszerítik. A békés egymás mellett élés politikája az antiimperialista erők kezében az a ketrec, •amellyel az imperializmus fenevadját, az antiimperialista erők fékontártják. Most, amikor a koreai háború kezdetének lo éves.évfordulója volt, • amerikai vezérkari tisztek nyilatkoztai? arról, •hogy miért nem vetették bo az atomfegyvert a koreai harci események idején, őé’s valóban ® fene vad egyszerűségével és nyerseségével mondíákjhoY azért nem vetették be. az atomfegyvert, mert • akkor már tudatában voltak annak, hogytfiom monopoliá'feái az atoti' fegyvernek és felmérték az erőviszonyokat is, s megállapították, hogy nem áll rendelkezésükre annyi atomfegyver, amennyivel szá* makra győzelmesen tovább tudnál: folytatni a koreai hadi eseményeket, viszont a Szovjetunió rendelkezésére„áll már annyi atomfegyver, amennyivel Dél-Koroában az utánoótlást,a harci cselekmények folytatását a nyugati hatalmok számára a Szovjetunió lehetetlenné tudná tenni. Az imperializmus fonevad jellegét a nemzetközi életben a most folyó harcban egy pillanatra som szab d elfelejteni, akkor nem, ha esetleg a Konnedy-adminisztr.áció idején, vagy -annak .a kezdeti fokán, viszony!. . enghgj.ltebb lé- körben folyik- majd a nemzetközi tanácskozás., diplomáciai lépések sorozata és a nemzetközi vitái: sorozata. Ez"a második lényeges vonás., ennek a harcnál:, ■ V ’ •• / . awraasa^'wmuüíöaísiir-
