Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.7.a/3)

1957-09-05

i ‘ - 3 -Volt egy olyan törekvés is, hogy szembeóllitsék az intézet kommunistáit egymással, azonban sikerült a személyi ellentéteket m^gakadélyezjni. - Akadályozna a politikai munka kibontaközását az is, hogy az in-/ tézet felsőbb szervénél a Tudományos Akadémiánál igen sok hiba van.

Pld. az összekötő az intézet felé egy olyan ember, aki részt vett az ellenforradalomban és ma párttag. Kéri, hogy a II. kér. P.B. vigye í ezt a kérdést a felsőbb pértszervek ele.

Az intézet igazgatója megbízta őt azzal, hogy tolmácsolja a II. kér. P.B.-nek, hogy nagyon szeretne a P.B, titkárával beszélni és kéri, hogy a párt támogassa őt munkájában;

Dési elvtárs; A jelentés véleméry e szerint igen jól tükrözi az értelmiség közt végzett munkát. A Tud. Akadémiánál valóban vannak problémák.

Ennek oka, hogy a múltban volt egyidő miker nem megfelélő elbírálással helyeztek egy-egy posztra embereket. Pld. egyidőben politikai érdemek alapján "futtatattak" embereket és nem nézték a szakmai rátermettséget, ennek aztán a másik oldalon meg volt a visszhatása. Másik oldala volt aztán a dolognak, hogy néha meg, minf'kiváló szde embereknek" olyan embereknek juttattak megnem érdemelt állami kitüntetéseket, jutalmakat, akik nem szolgáltak rá erre munkéjpkkal. Ilyen volt pld. Seedelmayer Kurt esete is. Meg kell szűnnie végre az elvtelen udvarlásnál és vié gyézni kell, hogy állami kitüntetést csak megérdemelten kapjanác az j emberek; Ezenkívül, ha valaki munkájával ki is érdemel anyagi jutta-j tést, ha politikailag érdemtelen, akkor sem szabad, hogy kormány kitüntetés ben részesüljön.

Az oktatásnál biztosítani kell a megfelelő színvonalon történő oktatást;. Ez nehéz dolog, mert pld. különösen a filozófiában kevés az I oktató káder. Véleménye szerint annak, hogy- az egyetemen a fiatalok olyan rosszul állták meg októberben a helyüket, nagy részben a nem V megfelelő ideológiai oktatás volt az oka.

Szurdi elvtárs: A jelentést jónak tartja egészében és helyes kerületi értékelést is ad. Leszögezi, hogy a kerületi értelmiség egy része a legnehezebb időben jelentkezett a pártban és segített. Javasolja, i hogy le kellene számszerűleg is rögzíteni,, hogy hogyan állunk ma,

O pld. taglétszám stb. - Helyesnek tartja, hogy a P.B;. tagjai látogassák meg a kórházakat, intézményeket és vegyenek részt a rendezvényeiken, de javasolja, hogy ehhez intézkedési tervet dolgozzon ki a P.B. megszabott határidőkkel és felelősökkel.

Péter elvtárs: véleménye szerint nem szabad misztifikálni az értelmiségi kérdést. 0 1944-ben értelmiséginek álcázva" /azért "ó1eózva" ,mert ő r nem szereti, ha értelmiséginek tartják, mert ő a munkásosztály fia/

részt vett Szegeden az értelmiségi munkában és tapasztalata alapján állítja, hogy nem olyan nehéz az értelmiség megnyerése. Az értelmiségi dolgozók igen megbecsülik a szaktudást és a munkalehetőséget és ezeken keresztül meg lehet őket nyerni. Pld. egy mérnök, aki szereti a munkáját, még ha akar sem tud rossz gépet tervezni, /hivatkozás a Maupassant novellára/ a legjobban azzal becsüljük meg az értelmiségi szákembere, két, ha véleményüket a szakkérdésekben kikérjük és meghal Íratjuk azokat.

I Az értelmiségieket azonban feltétlenül taszítja ha diletantizmust létf j nak és nem szeretikazt sem, ha hülyének tartjákőket. Pld. mikor minden

I előzetes előkészítés nélkül egyik nap még árulónak tartottuk Kun Bélét I és másnap jött egy őt dicsőitő cikk a SzabadNépben.

i

Rédei elvtárs: Kb. egy évvel ezelőtt a II. kér. P.B.-ben ő vezetett egy *&y értelmiségi ankétot, ahol a résztvevők rengeteg panaszt és hibát — | | | | ■■■■ 1 ; ')' •

1 . I