Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.7.a/1)
1989-08-25
elszigetelt maradt, s a szocialista or- érdekeivel találkozott ugyan, de súszágok közötti gazdasági kapcsolatok lyos ellentétbe került az ország hosz-1 ehetetlenné tették céljaink következe- szu távú érdekeivel. A gazdaságvezetes tes érvényesítését. A politikai rendszer a fokozódó nehézségekre előbb a belényegének változatlansága pedig idő- ruházások, majd az életszínvonal-növeről időre visszarendeződéshez veze- kedés visszafogásával válaszolt. Ez tett utóbbit azonban a második gazdaság A kádári politika másfél-két évtize- térnyerésének tűrésével igyekezett eld« mbJazonban - ellentmon- tazulyoznijnélkul dásaival együtt — a magyar társada- °fn Bekövetkezett nanyatias jovat lom legújabb kori történelmében pél- súlyosabb lett volna, da nélküli fellendülést hozott. A fo- A magyar külpolitika viszont ebgyasztás megháromszorozódása, az ben az időszakban nagyfokú rugaléletforma és a társadalmi szerkezet másságot mutatott és sikereket ért el. modernizálódása, az agrártermelés ro- Magyarország aktív szerepet vállalt hamos fejlődése nemzetközileg is fi- a helsinki folyamatban, s lényegesen gyelemre méltó, a közép- és kelet-eu- javította kapcsolatait a fejlett Nyurópai környezetben pedig egyedülálló, gattal. A gazdasági reformok 1978-tól a PFFnpiWFRrtK kezdődő óvatos továbbfejlesztése is csatavesztese $fet,e hazánk "e"“etk821 «*<*■«Az 1972—1974-es visszarendeződés megmutatta a javított sztálini modell A KOMPROMISSZUMOK ÁRA és egyben a kádári politika korlátait, Az ország teljesítőképessége azonban s a szocialista országok körében sem romlott, a változatlan termelési szer! szűnt meg a magyar reformpolitika kezet, az infrastruktúra elmaradottsáelszigeteltsóge. Politikai reform hiá- ga, a tartalékok hiánya és az egyre nyában felerősödhettek a reformelle- növekvő szociális feszültség pedig mind nes irányzatok, fennmaradt az értei- szűkebbre szabta a kormányzat mozmiségellenesség, s a párt- és az állam- gásterét. Mindennek alapvető oka az apparátus korszerűtlen működése. volt, hogy a gazdasági reform nem A megújulás hiányát tükrözte az párosult politikai reformmal: nem vál-MSZMP 1975-ös programnyilatkozata tozott a hatalomgyakorlás módja, is, amely alapvetően tévesen ítélte Folytatódott a hibás káderpolitika, meg a magyar gazdaság és társadalom amely a tehetséget és a szakértelmet' fejlődési lehetőségeit: gyors növeke- alárendelte a „politikai megbízhatódéssel és a szociális különbségek je- ságnak” és a konformizmust tette lentős mérséklődésével számolt. Az alaPvető követelménnyé. 1968-ban megindult reformfolyamat Mind e problémák következtében i lefékezése konzerválta a gazdasági e8yre aggasztóbb repedések támadtak szerkezetet, akadályozta a műszaki fej- f batvaaas-betvenes évedben kialakult lődést, s a nemzetközi haladással ellen- közmegefezés I “r geriesztelt' “ SSSESS Tpois Az MSZMP Így a 70-es évek köze- rendszer zártsága miatt elsősorban a petol a rohamosan avuló gazdasági szellemi életben jelentkeztek. A tárfa szerkezet és a megmerevedett hatalmi sadalom többsége kívül maradt a poliy viszonyok foglyává vált. Politikája je- tikán. A feszültségek hatására a pár,fa lentos társadalmi rétegek rövid távú tón belül ismét megerősödtek a rep 5 I ■ ' * " w , s _
