Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.7.a/1)
1989-07-08
». 3® ÉSi |fK \- 2 -A kísérleteket rendszerint két alapvető céllal végezzük. Egyik esetben a már ismert törvényszerűségek alapján kialakított uj elmélet igazolására, másik esetben pedig egy-egy jelenség, vagy tünet általánosítható törvényszerűségeinek a megállapítása a cél. Mindkét esetben alapvetően fontos meghatározni azokat az előfeltételeket, amelyek a törvényszerűség érvényrejutásához, illetve a sikerhez szükségesek. Ehhez pedig sikertelen kísérletekre is szükség van, tehát a sikertelen kísérlet is lehet eredményes. Vázolt, mérnöki logika, ha ez nem mindig tudatos is, végső soron a dialektikán alapul. A társadalmak fejlődésére alkalmazva a dialektikát jutottak el Marx és Engels a kommunista (kezdetben szócialista) társadalom felópithetőségének elméletéhez, majd Lenin ezen elmélet alapján gyakorlatban is bizonyította, hogy a szocialista forradalom egy országban is győzhet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta egy világméretű kísérlet szemtanúi, illetve a kísérlet eredményeinek elbírálói, továbbmenve: a II. világháború utántól résztvevői ós egyben alanyai, illetve (engedelmet a tárgyiasitásért) tárgyai vagyunk. Ez a kísérlet Marx-Engels elmélete alapján definiálható (szocialista vagy) kommunista társadalom felépítéséért folyik. E kísérlet eredményeivel nem vagyunk megelégedve. Az elégedetlenség számtalan formájával ós annak sokféle megfogalmazásával találkozunk . > .V A mérnöki gyakorlatból ismerem azt az ösztönös reakciót, hogy, ha egy kísérlet eredményével nem vagyunk megelégedve, a rossz eredmény láttán azt keressük, hogy hol hibáztunk, mit csináltunk rosszul. Ilyen hibát sokat találunk, korrigáljuk, javul is az eredmény, de még mindig nem az "igazi". Találunk ujabb hibát, azt is javítjuk, javítgatjuk és igy tovább ... I . ' Üh zA | | | . ■ ; 'lt-—•