Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.7.a/1)

1985-02-16

• I®1 1 ' I ^ - 88 -Sobor András elvtárs: Pártszervezetünk munkájának arról a folyamatáról szeretnék szólni, amely röviden úgy jellemezhető, hogy a 8o-as évben 17o fős pártszervezet hogyan fejlődött a mai 23o fő körüli pártszervezetté, hogyan jutottunk el ahhoz a ponthoz, ami­kor a szervezet irányításában egy uj szintet„elérve létrehoz­hattuk a Pártbizottságot és egy magasabb minőségi munkára teremtettünk lehetoseget. A számok lehetőséget adnak arra,hogy arról szóljak: ez a tudatos pártépitő munka milyen módszerekkel volt elérhető,- mégse erről kívánok beszélni, inkább arról, hogy ennek milyen hatása volt a pártszervezet munkájában. A kerületi Pártbizottság a tagfelvételt több napirend között értékelte és elismerően nyilatkozott róla. Az elmult idő­szakban 9 alkalommal szerepelt kerületi testület előtt a vál­lalati gazdasági és politikai munkánk és az azzal kapcsolatos feladatok. Ebben a folyamatban a pártszervezet számára egy sor tennivalót határozott meg a kerületi Pártbizottság, ame­lyek között - az említett tudatos pártépitő tevékenységen túl - az alapszervek irányitó munkájának fejlesztése kapott nagyobb hangsúlyt és azokban a feladatokban való aktívabb részvétel, amely a vállalat egész politikai életére volt nagy­jelentőségű. Vállalatunk a 7o-es évek végén, 198o-as évek ele­jén hullámvölgybe került és a belső, a saját hibánkból eredő, valamint a külső tényezők nem tették lehetővé, hogy nagyobb mértékben vehessük ki részünket az útépítésből. Az ebből a helyzetből való kilábalást mi tette lehetővé? Elsősorban az, hogy a kerületi Pártbizottság iránymutatásával, az irányitó gazdasági-szakmai szervek döntései nyomán uj vezetés került a vállalat élére és megteremtődött a lehetőség, amely az ered­ményes munkához szükséges volt. A létrehozott,megerősített uj vállalati pártvezetés nyomán az újjá szervezett alapszer­vezeti munka is hozzájárult a pozitiv folyamathoz. A vállalat a feladatoknak csak úgy tudott eleget tenni, hogy már az 1983-as Központi Bizottsági határozatot követően egy sor olyan lépésre határozta el magát, amely a most belépő gaz­dasági szabályzók tükrében is megállta a helyét. Lényege az volt, hogy alakuljon ki gazdálkodóbb szemlélet és legyenek ké­pesek rugalmasabban alkalmazkodni a feladatokhoz. Az intézke­dések révén létrejött a leányvállalatuiik. Ezzel együtt meg kel­lett felelni olyan követelményeknek is, amelyek egyre nagyobb gondot, terheket jelentenek a vállalatnak. A jövő szempontjából egy csomó olyan döntést kellett és kell hozni, amely nem építhet arra, hogy egy nagyobb ütemü beruházá­si igénnyel a vállalat kedvezőbb helyzetet teremthet. Az em­beri tényezőkre ma nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Az irányelvek vitája, a kongresszusra való felkészülés idősza­ka tette lehetővé, hogy végiggondoljuk azokat a feladatokat, amelyek a mai napjainkat illetik. A vállalat párttagságának bizalma alapvetően kifejeződik a párt politikája iránt és ez nemcsak a formális elemekben érezhető, hanem mutatja ezt az a tenniakarás, amely a nehezebb feltételek vállalásában is meg­jelenik. • ’ ( ÁK Vám ~ ^ ------------ ■ ' i

Next

/
Thumbnails
Contents