Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.7.a/1)
1980-02-27
— f i - 97 - ! Ezek a folyamatba építhető eszközök automatizálj;-/:, szervezik a folyamatot, növelik a munka termelékenységét, kikényszerítik a magasabb szervezettséget. Úgy gondolom, ha ilyeneket megfelelő áron megfelelő tömegben tudnánk terjeszteni, nem lenne a fogadókészségben akadály. Az KOSZI az elmult évek során egy ágazati számitógép hálózatot alakított ki. E hálózat az épitő ós épitőanyagipari vállalatok, a tervező intézetek rendelkezésére áll. A vállalati gazdálkodást, a ter.1 melósszervezést, információáramlást elősegítő vállalati alrendszereink - mint tipus megoldások - gyorsan bevezethetők. A tipusprogramokat központilag dolgozzuk ki és mivel a számitógép hálózat azonos szocialista gyártású gépekből áll, egy-egy programcsomag minden gépen fut, ezért sok vállalat részére alkalmazható. Egyes programcsomagjainkát 4o-5o, sőt van, amelyiket 7o vállalat is igénybe vesz. így a program fejlesztésért, karbantartásért a vállalatoknak csak töredékét kell fizetni annak, mintha egyedi programot alkalmaznának. Gépeink három miiszakban dolgoznak és ezért viszonylag jól vannak kihasználva és igy a számi tógéphálózat J5o-7o . >~kal olcsóbban dolgozik a vállalatok számára, mitha azok saját gépet vásárolnának és üheméltetnének . 2oo vállalatot szolgálunk ki, s ezek részére több, mint 3oo feldolgozást végzünk. Ha ugyanez az igény nem központosán és. tipizálva lenne kielégítve, 13óo-l4oo millió forint többletberuházásra, ■ 9BH| 17oo-I800 fővel több létszámra ós mintegy 42o millió forint évi költségtöbbletre lenne szükség. Úgy gondoljuk, hogy a szocialista számitástechnikai alkalmazásnak ez is egy követendő útja lehetne. Ha olcsón, hasznosan és gyorsan adjuk a szánnitástechnikai szolgáltatást a vállalatoknak, a gyakorlat bizonyítja, hogy nincs hiány a fogadókész ségben. A másik általánosan hangoztatott akadályoké tényező, amely főlegaz elméleti szakemberei: megállapítása, hogy a vállalatok azért alkalmazzák a fejlett szervezési módszereket, mert nem érdekeltek abban. En ezt a megállapítást is megkérdőjelezem. Nem hiszem el egyetlen vezetőről sem, hogy azért nem szervezi jobban a vállalaltot, mert nem kap külön prémiumot, vagy mert a szervezetlen [-Ik, körülmények köz'tt kényelmesebb dolgozni. f fe Ha őszintén melyere nézünk a kérdésnek, akkor nem az érdekeltség hiánya, hanem a szabályozórendszerben lévő kifejezett ellenérdekeltség az, amely visszatartja a vállalatvezetőt a merészebb szervezési akciótól. Csak egy példát: Ha egy vállalat egy nagy szervezési akcióval jelentős létszámcsökkentést ér el, olyan mértékű un. technikai bérszínvonal növekményt idézhet elő, amelyet a vállalat nem bir ki, nem tud leadózni. A technikai bérszínvonal növekményből pedig senkinek a keresete nem emelkedik. Ezt az ellenérdekeltséget azzal lehetne megszüntetni, ha a bizonyit- 1 hatóan szervezésből adódó létszámcsökkentés következtében előálló technikai bérszínvonal növekményt a vállalatok részére elismernék és nem adóztatnák meg.----------------—————MM— ■——g
