Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.7.a/1)
1980-02-27
> Ha komolyan vesszük a formalizmus elleni törekvéseinket és a hatékonyságot, akkor gondolkodnunk kell politikai apparátusunk működésén, munkamódszerein, sőt méretein is. Minden statisztikai bizonyítás nélkül azt állítom, hogy a Horthy-rendszemek nem volt ilyen méretű kizárólagos, hivatásos politikai apparátusa, mégis minden állami- és társadalmi funkcionárius /falusi jegyző, csendőr őrmester, tanító, ipartestületi elnök, levente-oktató stb./ tudta a feladatait, jól szolgálta a fennálló társadalmi rendet, kevesebb aprólékos irányítással, pedig . az egy népellenes rendszer volt, a társadalom nagy többségével szemben kellett fenntartania az osztályuralmat. Nem igaz, hogy a mi társadalmi rendszerünk gyengébb, csak mintha ezt néha nem hinnénk el. Néhány frázisunk: A szocialista tulajdon. Nem az a kérdéses, hogy van-e ilyen, hanem az, hogy az-e ennek tartalma amit eddig tudunk és állítunk róla. Igaz-e, hogy ez csak annyiból áll, hogy az állam és a szövetkezetek tulajdona? Miért ne volna szocialista mindaz a tulajdon, amely keletkezésében és működésében, szerepében összhangban áll a szocializmus gazdasági és társadalmi rendszerével, tehát az állampolgár munkával szerzett tulajdona is. Elfogadhatatlan szemlélet az, hogy amig az állampolgár a gyárban esztergál vagy az iskolában tanít, addig szocialista munkaviszonyban álló dolgozó, de ha onnan kihizta a lábát, attól kezdve csak "maszek", akinek a tulajdonát sokszor elég nehéz megvédenie egyik-másik szocialista vállalattal szemben. "Szocialista"városaink,Pld.:Kazincbarcikán panaszkodnak, hogy a kisgyermekek a város levegőjében fulladoznak. Természetesen efelől még Kazincbarcika szocialista város, mert szocialista országban van. De miért ne volna szocialista város pld. Debrecen vagy Szeged /még akkor is, ha valamikor Horthy onnan indult el a fehér lovon/. Úgy vélem, hogy nagyon szükséges volna néha megszokott tételeinket, fogalmainkon és frázisainkon többet gondolkodni. J '■ , . ’ / ■' L—--------------------ii .. _ nra | i tt
