Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.7.a/1)
1975-02-08
. ' ta"‘ '• ■ fit,:-'- vrt «!• •••’>■', •■ • > -: , »• - / íjj; sfre fékezőleg hat, hogy egyes párttagok az „eg- adatok megoldása, a párttagság nevelése és a pártzisztencialis függőség''-re hivatkozva nem bírálnak, munkába való bevonása jelentős részben a pártcsovagy a bírálatok nem megalapozottak, szubjektív portokon keresztül valósul meg. Különösen nagy benyomásokon alapulnak. Több az olyan — sok- szerepük van a pártonkivüli dolgozók párttaggá neszor jogos bírálat, mely más szervek tevékeny- velésében. A pártcsoport-munka fellendülésében segere irányul. Nem megfelelő az előrehaladás a nagy szerepet játszott, hogy az évenkénti beszámoló helyileg megszüntethető hibák bírálata és az önbítaggyűlések előtt pártcsoport értekezleten értékelralat terá. ték a pártmegbizatások teljesítését, a tagok maga-A kerületi, valamint az üzemi, intézményi párt- tartását, oktatásban való részvételüket stb. A pártszervek a pártmunka valamennyi fontos kérdését csoportok tevékenységének színvonalában még egy testületileg tárgyalták meg és döntötték el. A kollekpártszervezeten belül is jelentős különbségek vantív döntések megalapozottsága érdekében felhasználnak. Ezért a velük való differenciált foglalkozás ják a tanácskozás, konzultáció, véleménykérés és fontosságát különösen hangsúlyozni kell. Vannak egyéni beszélgetések lehetőségeit, így a tagság egyre pártcsoportok, amelyek havonta rendszeresen ülénagyobb része kapcsolódott be a vezető testületek seznek, vannak, ahol negyedévenként jönnek össze munkájába. A kollektív vezetés érvényesülésével és találunk olyanokat, amelyek csak alkalmanként Í kapcsolatban azonban nem kívánatos jelenségek is tartanak értekezletet. tapasztalhatók. Egyes alapszervezetekben a titkárok A bizalmiak többsége jól látja el feladatát és legegyedül igyekeznek megoldani a vezetőségre háruló többször nem rajtuk múlik, ha a pártcsoport nehefeladatok nagy részét. Ez nem mindig a rosszul dől- zen kap életre. Több helyen, pld. a kereskedelmi gozó titkárok miatt, hanem sokszor egyes vezetőségi vállalatoknál a pártcsoportok tagjai is egymástól tagok alkalmatlansága, vagy passzivitása miatt ala- távol, különböző munkabeosztásban dolgoznak, ami kul így. Előfordulnak olyan esetek is, hogy helytelenehezíti a rendszeres szervezeti élet kibontakozását. nül értelmezik a kollektív vezetés elveit, leszűkítik A pártcsoportok munkájának továbbfejlesztése soa vezetőség feladatává és kevésbé, vagy egyáltalán rán azt kell elősegíteni, hogy a pártmegbizatások nem vonják be a tagságot a pártszervezet vezetéséaz eddiginél inkább irányuljanak az egyes párthatábe. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a rozatok végrehajtására. A beszámoló taggyűlések pártvezetőségeken belüli helyes munkamegosztás tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a pártszervezekialakításának segítésére, jobban kell élni a párt- tekben a jelzett hibákat látják és tudatosan dolgozmegbízatások bevált formáival, módszereivel és fo- nak megszüntetésükön, kozottabban kell érvényesíteni minden szinten a személyi felelősség elvét. A X. kongresszus határozatainak megfelelően a A kerületi pártszervek irányító munkája, kerületi PB kiemelt jelentőséget tulajdonított az az alapszervezeti munka alapszervezetekben folyó munka segítésének, mindenek előtt a taggyűlések színvonala emelésének. A kerületi pártmunka irányításában megfelelően A taggyűlések munkája a X. kongresszus óta sokat érvényesült a testületi irányítás és az az elv, hogy a fejlődött, javult a szervezeti előkészítés, tartalmafelsőbb szervek határozatai az alapszervekre kötesabbak lettek a beszámolók és az esetek nagy többlezőek. A kerületi PB és VB tevékenységében figyeségében alkotó vita során tisztázódtak a nézetek, lembe vette az alapszervezetek lehetőségeit. A ke\ születtek meg a határozatok. A tárgyalt napirendek rületi politikai tevékenység irányítása mindenkor a általában nagy jelentőséggel bírtak a pártszervezet, pártbizottság által megvitatott és jóváhagyott széaz egész dolgozó kollektíva tevékenységének továbbleskörű javaslatok figyelembe vételével készült fejlesztése szempontjából. Különösen az évenként munkaterv alapján történt. A pártbizottsági ülésetartott beszámoló taggyűlések munkája volt kiemel- ken tárgyalt témák az egész kerületi munka szemkedő, ahol a párttagság átfogóan értékelte a párt- pontjából nagy jelentőséggel bírtak és megfelelő útvezetőség és a pártszervezet egész évi tevékenysé- mutatást adtak a végrehajtó bizottság, az üzemi, ingét. A taggyűlések hozzájárultak a kommunisták tézményi pártbizottságok és az alapszervezetek száeszmei, politikai és cselekvési egységének megterem- mára. A PB megkülönböztetett figyelemmel foglal-2 téséhez, a párttagság tájékozottságának biztosításá- kozott az 50 kiemelt nagyvállalat közé tartozó i hoz, elősegítették a párthatározatok végrehajtásának GANZ V.M. pártbizottságának és a VBKM. pártmegszervezését és ellenőrzését, erősítették a párt- szervezetének munkjáával. tagság felelősségét. Taggyűléseket a nagyobb létszá- Az össztitkári és csoportos titkári értekezletek, a mű pártszervezetekben általában ritkábban, évente reszort-felelősök és a pártcsoportbizalmiak számára 6—7 alkalommal, a kisebb alapszervezetekben pe- tartott eligazítások, valamint a megrendezett többdig sűrűbben tartottak. Nagyobb segítséget kell ad- napos titkári tanfolyamok és aktíva-értekezletek jó ni a taggyűlések témaválasztásához, több ideológiai fórumai voltak a párt politikájáról, a határozatoktéma napirendre tűzéséhez. Pártszervezeteink keról való tájékoztatásnak, a célszerű munkamódszevéssé éltek a taggyűlések nevelő hatásával, viszonyrek terjesztésének, a tapasztalatcseréknek és a gya-i lag ritkán foglalkoztak egy-egy kommunista magakorlati munka tapasztalatairól való informálódástartásának tagság előtti bírálatával. Még mindig nak. jelentős azoknak a párttagoknak a száma, akik A pártbizottság titkárai, a végrehajtó bizottság nem foglalnak állást a taggyűlési viták során. és a pártbizottság tagjai egyre gyakrabban vettek A pártcsoportok szerepe az alapszervezetek mun- részt az alapszervezetekben taggyűléseken és vezekájában jelentősen növekedett. Ahol jól dolgoznak tőségi értekezleteken és a helyszíni segítségadással, a pártcsoportok, ott az alapszervezet előtt álló fel- az ellenőrzéssel és kölcsönös informálódással előse-SBÉ /Ictf f 'ar 17
