Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.7.a/1)
1966-10-15
— 16 —- m \ mrmt ■ eléggé• Nem sikerült megmagyaréznunk, elérnünk, hogy nocsak | v egy évre nézzék az életszínvonal alakulását, mert az valóban nem ad reális képet. Hosszabb távra nézve az életszínvonal alakulása mindenképpen pozitív és fedi a párt által tett Ígéretet j a második ötéves terv során 18,4 %-oa emelkedést értünk el 16.5 % helyett. Hozzájárni az értékeléshez, hogy a reálbér kevésbé növekedett, mint a tervezett, tehát a reálbér és reáljövedelem közötti különbséget különböző juttatás formájában kapták meg a dolgozók, nem a borítókban, ezt pedig általában nem számolják bele az életszínvonal növekedésbe. De talán ugyanilyen lényeges foglalkozni az életszínvonal tudati oldalával. A stagnálást, csökkenést azonnal érzékelik az emberek, sőt hajlamosak azt el is túlozni. Kiragadnak egyes IS ruoikkeket, ahol valóban történt drágulás és ebből általánosítanak. De arról már kevesebb szó esik, hogy ebben az Időszakban ’ ; lm' 300.000 üzemi munkás, az összes pedagógus, az egészségügyi dolgo'•■'V'BMbHs - I . pfireg-... •/' gá/tov';. zók nagyresztnél fizetésrendezés volt és megemeltük a nyugdijakat ; • és a családi pótlékot. W a ■ J BHL' . ,A; m A pártszervezetek részéről helyes törekvés ven arra, f| • hogy megértessék gazdasági helyzetünket és feladatainkat. A pártpolitikai munkának azonban általános gyengesége, hogy a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatban számos téves nézet terjeng, amit nehezen tudunk eloszlatni. Pártszervezeteink éa kommunistáink egy része nem eléggé látja, hogy ezeknek a híreknek nincs reális alapja. Ezt az ellenség tudatosan terjeszti, azért, hogy a bizonytalanságot növelje és bizalmatlanságot keltsen a párt és a komány iránt. l Nem szabad megengednünk, hogy az eluralkodjo»,h torozott abban szembe kell ezekkel a nézetekkel szállni. Pártunk éo lilí kormányunk a dolgozók nagy többsége számára biztosította az Ígért életszínvonalat a második ötéves tervben. Nincs semmi ok kőtelked- í ni abban, hogy ha a ránkháruló gazdasági feladatokat a harmadik ötéves terv során jól oldjuk meg, akkor az életszínvonal terv© is teljesedni fog. Igaz, hogy az igényok gyorsabban nőnek, mint a j kielégítés lehetőségei, de azt is jobban kell látnunk, hogy a lehetőségek a mi kezünkben vannak. ' 1 vr 8 _ _ _ '■ '