Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Revíziós Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.6.a/5)

1965

[ Annyit meg tudtunk állapítani, hogy az alapszervezetek tit­kárai, csucavezetőségi tagok pártszemináriumokra vannak be­osztva. Hasonló a helyzet az AGROTERV-nél ia, ahol pl. a 48 KISZ tagból 7 fő pártoktatásban vesz részt, 21 fő állami oktatásban, á többi sehol sem tanul. A legtöbb alapszervezet­­nél még a felmérés sem történt meg arra vonatkozóan, hogy az össz fiatal közül ki az pontosan, aki állami, politikai, vagy más oktatásban vesz részt. Legtöbb helyen csak fejből sorol­ták fel - amit viszont ellenőrizni nem lehet, hogy valóban úgy van-e, - hogy melyik fiatal mit tanul. A szakmai oktatásban résztvevők tekintetében hasonló a hely­zet, mert pl. mig az Állami Nyomdában a fiatalok létszámá­hoz viszonyítva lo-15 fő vesz részt szakmai továbbképzésben, /:ez kb. 4-5%-a a fiatalságnak:/ addig más alapszervezetnél- pl. Déli Szertárfőnökségnél 12 fiatal közül 9 jár állami oktatásra, mig az AGROTERV-nél 21 fő. összegezve: megállapíthatjuk, hogy a KISZ vezetőségek újjá­választ ás a a legtöbb alapszervezetnél eredményesebbnek mu­tatkozott, mert a vezetőségbe általában olyan fiatalok ke­rültek be, akik szívesen és megfelelően irányítják a KISZ munkát, a KISZ szervezeti élet viszonylag kielégítő és sok uj kezdeményezés születik az egyes alapszervezeteknél. /:P1. az AGROTERV-nél az intézkedési terv alapján a KISZ szervez­te meg a modelles tervezés c. kiállítást október hónapban.:/ A szervezeti élet megfelelő volta alatt azt értjük, hogy a taggyűléseket általában két-három huvonta megtartják, bár hiányos létsiámmal, időnként club-összejöveteleket tarta­nak, ahol ismerkednek a fiatalokkal. Ott, ahol KISZ brigá­dok működnek a termelés keretén belül, a brigádok feladata­it figyelemmel kisérik éa segítik őket munkájukban. Hiányosságot inkább ott látunk, hogy nem rendszeres a KISZ fiatalok nevelése, azaz nem fordítanak kellő gondot az alap­szervezetek az agitációs éa propaganda munkára, sok helyen nem ismerik az egyes fiatalok személyi és szociális problé­máit éa ha ismerik ia, nem kapnak aegitóget ezek megoldásá­hoz. .Bár ezzel szemben az is igaz, hogy a legtöbb fiatalnak- aki férjhez megy, vagy megnősül, tehát családot alapit -, lakásgondja van, s ezen sem nevelő, sem adminisztratív utón az alepczervezet gazdasági, vagy pártvezetősége gyorsan se­gíteni nem tudhat. Véleményünk szerint nagyobb tekintélyt tudnának a KISZ alap­­szervezetek is biztosítani maguknak, ha a pártszervezetek se­gítségével, vagy ahol ez szükségesnek mutatkozik, a gazdasá­gi vezet plc segítségével a KISZ élet politikai jellegét nö­velnék. Érdekes, az ifjúságot érdeklő alőadásokat tartaná­nak - akár kerületi előadók biztosításával is, - ha kéréssel, vagy kérdésekkel fordulnak a pártvezetőséghez, vagy .a gazda­sági vezetőkhöz, ne csak meghallgassák őket, hanem vegyék figyelembe javaslataikat éa nyújtsanak elvi-gyakorlati - ha mód van rá anyagi - éa erkölcsi támogatást részükre. Hiányosságnak tekintjük azt ia, hogy kevés a dicséret, a fe­nyítés, a fiatalok sok helyen úgy érzik, nincsenek érdekelve sem a gazdasági, sem a társadalmi munkában. i____________________________f . \ -7-

Next

/
Thumbnails
Contents