Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1988-02-11
- 1 ' fl LF 9 Ki - 1 v 9K- ‘ j "4" ayjíy * <%a ü ü/t/f' /fe y1^!íy? ,?. ; , , . ^ . iSIll 1 oldatlansága, a fiatal kutatók alkalmazásának bizonytalansága. 1986-ban jelentősen változott a vezetés személyi összetétele. Egy hely kivételével minden osztály élére új vezető került. Változás volt az igazgatóhelyettes, a személyzeti megbízott és a tudományos titkár posztján is. Az eddigi tapasztalatok szerint a káderek kiválasztása - az adott lehetőségekhez mérten - megfelelő volt. Ez mondható el a könyvtár élén, a gazdasági hivatalban és az adninisztrációban történt személyi változásokról is. 6. Intézményközi helyzet Az NKCS napjainkban elismerten a szak első számú kutatóhelye. Rendezett kapcsolatokat tart fenn egy sor egyetemi tanszékkel. Munkatársainak mintegy fele vesz részt mellékfoglalkozású oktatóként vagy külső óraadóként az egyetemi oktatásban. 1986-ban az ELTE hárem tanszékével közös OTKA pályázat alapján szorosabb együttműködést sff épített ki a kutatásban is. 1987-ben együttműködési megállapodást kötött az ELTE Bölcsészettudományi Karával, a KLTE Néprajzi Intézetével és a JPTE Nyelvi- és Kamunikációs Intézetével. Az 1990-ig szóló szerződések szabályozzák az együttműködést a nemzetközi feladatvállalás, a kiadás, a gyűjteményfejlesztés, stb. terén is. E kapcsolatok asszimetriája régi keletű: több előnyt nyújtanak az egyetemi tanszékeknek, mint az NKCS-nak. Információ- és kiadványcsere, alkalmi közös rendezvények szintjén és egyes kutatók bevonása révén valósul meg az NKCS és az MTA más társadalomtudományi intézeteinek együttműködése. Szoros a Zenetudományi Intézethez fűződő kapcsolat, amit 1988-tól szerződés is megerősít. Az elmúlt évtizedben fokozatosan erősödött az együttműködés a társadalomtudományi intézetekkel (MTA Nyelvtudományi Intézet, MTA Történettudományi Intézet, Szociológiai Intézet, MSZPP KB Társadalcmtudcmányi Intézet, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, stb.). Az NKCS több kiemelt vállalkozásában vesznek részt MTA intézetek és más kutatóhelyek (pl. X Múzeumok) munkatársai, 100-nál többen. Ezek a kapcsolódások erősítik az intézet helyzetét, bővítik a kapacitását, ugyanakkor jelentékeny koordinációs feladatot rónak rá. 1987 végén együttműködési megállapodást kötött az NKCS a Szabadtéri Néprajzi Múzeurmal (Szentendre). Hasonló megállapodást kezdeményezett a Néprajzi Múzeumai is, de a szerződést eddig még nem írták alá. Noha az intézményközi megállapodásokat az NKCS kezdeményezte, ezek a szerződések nem jöhettek volna létre az együttműködésben érdekelt külső kutatók és intézményi vezetők nélkül. Létrejöttükben kifejeződik az NKCS iránti bizalom, az intézet pozitív megítélése. Fokozottan érvényes ez a megállapítás a vidéki múzeurok és munkatársaik vonatkozásában. Csupán példaként, de érdemes megemlíteni, hogy vidéki múzeumi kollégák közreműködésével készül a magyar néprajzi kézikönyv számos fejezete és a megyék népművészetét feldolgozó sorozat. Többen bekapcsolódtak az intézeti Ts és OTKA programok munkálataiba is. Az NKCS tehát lehetőségeihez miérten igyekszik ellátni az alapító levélben megfogalmazott feladatát, az országban folyó néprajzi alapkutatások összefogását, szakmai f ^ La 3—_J mmmmm ~ ^ 7^7------------7"------------------------------------------—’— -—^--