Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1988-01-14
~— r----mmmmmmmmmmmmmmmm •mmmmtmmmmamameKK ; |§ ji k ■ 1 * - 5 -m 9 F vx-ffl 1 ^ A jelenlegi irányítási struktúra a meglévő hatáskörök gyakorlását korlátozza. A fővárosi szakigazgatási szervek az ágazatpolitkai érdekeket közvetlenül a szakigazgatási szerveken keresztül kísérlik meg érvényesíteni. Ezt erősiti a beszámoltatás és ellenőrzés valamint a jogorvoslati fórumrendszer jelenlegi formája. Még mindig megtalálható a szabályozhatóságban való feltétlen hit, az a vélemény, hogy a helyi viszonyok alakításának legcélszerűbb módja a mindenre kiterjedő rendelkezések kibocsájtása. A ^gazdálkodásban bekövetkezett változások ellenére jelentős az anyagi függőség a fővárosi szervektől, amely konzerválja a főváros hatalmi pozícióját. A hivatali apparátus - jogi szabályozás szerint - a választott képviseleti szerveknek alárendelten működik. A gyakorlatban ez az alárendeltség alig érvényesül. A felsőbb szervektől való függés, a centralizáltság a környezeti realitásoktól való távolodást, a helyi viszonyok figyelmen kivül hagyását vonja ^maga után. A hivatali apparátus testületekhez való viszonyában jelentős szemléleti változásra van szükség. A jogi szabályozás során fellelhető volt a helyi viszonyokat figyelmen O kívül hagyó szemlélet, /pl.: 1980-85. között 1733 jogszabály, főhatósági intézkedés jelent meg, amely érintette a tanácsi működést./ A jogalkotásban pontosan el kell határolni azokat az ügyeket, amelyeket kötelezően végre kell hajtani és amelyekben helyileg az önkormányzat dönthet. A helyi önkormányzás középpontjában álló testületnek olyan munkafeltételekkel és munkaképességgel kell rendelkezni, hogy érdemben megfelelhessen irányitó szerepkörének. A választót képviselő akkor a legaktívabb, ha ténylegesen alakíthatja, befolyásolhatja a döntést. A növekvő mennyiségű és jelentőségű tanácstagi munkát az egyik legértékesebb munkának kell elismerni. /A fejlett polgári államokban heti 8-15 órát fordítanak képviseleti munkára./ A közeli jövőben meg kel valósítani a tanácstagi munkára fordított keresetkiesés kompenzációját, amelyet a tanácsi költségvetésből kell fedezni. Meg kell teremteni a tanácstagok működési feltételeit biztositó tanácstagi irodát. A képkviseleti fórumok szerepe a döntéshozatalban meghatározó. Ki kell kiszubölni az előkészítő szakaszból a tulbiztositási elemeket, a vitákat elsősorban a tanács ülésére kell bevinni. A jövőben a tanácstestület X érdekmegjelenítő társadalompolitikai szerepkörét kell erősíteni. Ennek kifejezőig a tanácstagi csoportok, amelyek elsősorban területi érdekek képvisletét hivatotak ellátni. A HNF I. kerületi elnökségével, a KISZ I. Bizottságával, az MHSZ I. kerületi Szervezetével kötött együtt► b működési megállapodások is elsősorban ezt az érdekközvetitést, érdekérvényesítést fogalmazzák meg. Meg kell teremteni a lakóterületi képviselet mellett a kerületi munkahelyek érdekeinek figyelembevételét is. A képviseleti fórumok mellett jobban kell építeni a közvetlen demokrácia intézményeire. A választott tanácstestület önkormányzati demokratizmusához hozzátartozik, hogy kifejlődjön a társadalmi tipusu önkormányzati szervek rendszere.^ Ilyenek: az Attila úti lakóterületi szabadidő klub, a lakóhelyi kondicionáló sportkör, az évek óta prosperáló kertbarátkor és a HNF égisze alatt működő egyéb baráti körök. Az önkormányzati nyitottság megteremtéséhez további demokratikus módszerek /helyi népszavazás, társadalmi vita, helyi TV/ tudatos alkalmazása szükséges. Változtatás szükséges a Végrehajtó Bizotság és a szakigazgatási szervek jogállasában, amelyhez a hatályos jogrendszer felülvizsgálatát igényli. Legfontosabb a Tanács és Végrehajtó Bizottság egymáshoz való viszonyának tisztázása. 1985-ben került sor a tanácstagi választókerületek számának I H Í,<'íW''V'Í Z/r.; 1jH| —----------------------■------I HÍ
