Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1983-02-10
I a , - 3 -1 Az egyes intézményekre vonatkozó döntések kialakítása azonban az érintett felek bevonása nélkül született, s ez a tény az, mely alapvetően borzolja a kutatói állományt, s igen kedvezőtlen munkalégkört eredményezett. A keretintézetek kialakítására vonatkozó törekvés közzétételétől az 1983. év eleji döntésekig bezárólag egy olyan negatív tendencia jelentkezik az állami irányítás szintjén, mely nélkülözi az adott intézményekkel időben elkezdett és folytatott párbeszédet. A kapkodva hozott döntések sorozata alapvetően neheziti a szakmai tevékenység minőségének javulását, számos problémát vet fel, illetve hagy megoldatlanul. Az első és legfontosabb következmény a jól működő tudományos műhely alapos meggyengülese lesz, amit csak fokoz a gyakorlatilag életbe lépő létszám-stop, az utánpótlás nevelésének rendkívül leszűkülő lehetősége. A témafinanszirozások jelenlegi rendszere lehetővé teszi néhány fiatal foglalkoztatását, de súlyos gondként nehezedik az intézetekre az alkalmazott fiatal kutatók jövője, akiknek ket-harom óv múlva lejár a szerződésük és vajmi kevés kilátásuk van arra, hogy akár az intézetben, akár másutt képzettségünknek megfelelő munkakört kapjanak, nem is szólva témájuk folytatásának esetleges lehetőségéről. A soros nyugdíjazásoknak csak egy része ad lehetőséget a fiatalok intézetben maradására. Az országosan érvényes nyugdíjkorhatár érvényesítése az intézetek többségében a legjobban képzett, legtermékenyebb és legaktívabb munkatársaitól fosztaná meg az intézetet. A 60. és 70. életévük közti tudományos munkatársak többsége számára a nyugdíjazás alóli felmentést az intézetek.kérni fogják. A magasan képzett káderállomány helyzetének - benne anyagi helyzetének is - rohamos romlása, a leépítési kötelezettségek mellett a reáljövedelem gyorsütemü csökkenése, fiatal kutatók alkalmazásának egyre súlyosabb akadályai mellett számos egyéb probléma is a felszínre került. Anyagi-műszaki ellátottság színvonalának erőteljes csökkenése a tarsadalomtudomanyi ^intézményeknél a könyvtári dokumentációs beszerzési lehetőségek minimalizálása az, ami már a szakmai fejlődés gátjává válik. Labilissá vált a tudományirányitás korábban kialakult rendszere, főleg a tudományos tervezes és az un. "folyamatos • beszámoltatás" még valójában ki sem alakult rendszerének újjászervezése, ami főleg az MTA-nál a bizonytalanságot tovább növeli. A helyzet romlása erőteljesen kihat a nemzetközi kapcsolatok alakulására is. Itt főleg a hazai anyagi feltételek szűkösségé egyenlőre a legfőbb gát, de félő, hogy a nemzetközi politikai viszonyok romlása is előbb-utóbb kedvezőtlen hatást vált ki. Mindezek olyan jelzések, melyekkel szükségesnek tartjuk foglalkozni es amennyire lehet, ezeket a kedvezőtlen tendenciákat visszaszorítani. A tapasztalatok szerint ma még a tudományos kutatás a tudománypolitikai irányelvek bázisán ío■ - ■ m rry ---------------------------......................................... -
