Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1980-12-11
határozatokat dolgozzák fel, amelyek közvetlenül működési területükre vonatkoznak, de gazdaságpolitikai kérdésekkel - a határozatoknak megfelelően - szinte minden pártszervezet kiemelten foglalkozik. Ez a tendencia felismerhető a hivatali, tudomány os-kulturális és pedagógus pártszervezeteknél is. Ez pozitív dolog, viszont még nem minden pártszervezezetnél érzékelik kellőképpen azt, hogy nem közvetlenül rájuk vonatkozó határozatok jobb ismerete - szélesebb politikai tájékozottság révén - jelentősen elősegíti a helyi munkáért érzett felelősség növekedését, és értékes segítséget adhat az elérendő helyi célok megvalósításához. Továbbá, hogy valamennyi kommunista számára nélkülözhetetlen feltétel az agitációs munka terén reá háruló pártfeladat teljesítéséhez a párt politikájának széleskörű ismerete. Ez különösen közművelődés, ill. kultúrpolitikai vonation jelentkezik gondként. A^párt kultúrpolitikájának ismerete - kivéve a kulturális jellegű pártszervezeteket - felszínes és alapszervezeteink többsége nem XI támaszt kellő igényt az állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetőkkel szemben a munkahelyi kulturális- művelődési lehetőségek színvonalasabb és rendszeresebb felhasználására. A pártszervezetek munkáját a közművelődési tevékenység politikai befolyásolása és pártellenőrzése terén tovább kell fejleszteni. Rendszeres a felsőbb szintű határozatokból adódó helyi feladatok megfogalmazása. A feladatokat munkátervekben, esetenként helyi határozatokban, leggyakrabban a munkahelyi vezetéssel közösen kidolgozott intézkedési tervekben, cselekvési programokban rögzítik. Az alapszervezeti vezetőségek kapcsolata az állami társadalmi és tömegszervezeti vezetőkkel, illetve vezető' szervekkel rendszeres' és kiegyensúlyozott. A' testületi üléseken politikai és szakmai forumokon kölcsönös"a részvétel és a tájékoztatás. Az un. "négyszüg-ülések" rendszere^bevált, többségük eredményesen funkcionál. Több helyen a párttitkár a vezetői értekezletek rendszeres résztvevője. O A hatáskörök, jogkörök, döntési szintek többségében rendezettek, és megfelelően szabalyozottak.' A pártvezetőségek mindenütt hagy súlyt fektetnek a párthatáskörök megfelelő gyakorlására. Helyenként még előfordul rendezetlenség; a kollektív vezetés, az egyszemélyi felelősség, a demokratikus fórumok szerepe körüli fogal, mák tisztázatlansága, amelyele gátolják a hatékonyabb együttműködést. Az allami és gazdasági vezetők beszámoltatása rendszeressé vált. Ezeket^az őszinteség, elvszerüség jellemzi és mindinkább jelentős eszközévé válnak a. párt politikája helyi végrehajtásának, a végrehajtás ellenőrzésének. A pártvezetőségek igyekeznek erősíteni az állami gazdasági vezetők egyszemélyi felelősségét, segítik tekintélyük megóvását. Az együttműködés során felmerülő vitás kérdések tisztázása, az esetek többségében vezetési szinten történik, csak ritkán igényli az egész párttagság véleményét, állásfoglalását. A pártszervezetek rendszeresen foglalkoznak a káderpolitlkai elvek következetes érvényesítésének, az állami személyzeti munka pártirány itásának kérdéseivel, megfelelő politikai befolyást gyakorolnak ebben a vonatkozásban. Ez egyik olyan területe az alapszervezeti munkának, ahol a fejlődés egyértelműen lemérhető. A pártszervezetek munkája nyomán a párt káderpolitikái elvéi jól érvényesülnek, az állami személyzeti munka pártirányitása biztosított. Ab __________________________________ I
