Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1980-12-11
\ \ nők és fizikai dolgozók kerültek választott funkcióba. A választások tapasztalatai azonban arra is rámutattak, hogy az alapszervezeti munka színvonalának emelése a párt-tisztségviselők tervszerűbb, szervezettebb képzését és továbbképzését igényli, különös figyelmet fordítva az újonnan funkcióba kerül tekre. Egyes területeken a kiválasztásnál jelentkező gondok arra. is felhívták a figyelmet, hogy a jövőben az eddigieknél lényegesen nagyobb erőfeszítést kell tenni a párt káderutánpótlás nevelésére. r Az alapszervezeti vezetőségek mipkastilusa. munkamódszere folyamatosan fejlőd ott. a testületi'"jelleg erősödőit, nőtt a reszortosok^önállósága és a vezetőségi tagok személyes felelőssége. A vezetőségi tagok számának - a XI, kongresszus előkészítésekor történt - növelése erősítette a testületeket, javította a káderutánpótlás nevelésének feltételeit. A titkárcentrilcusság értelmezése és gyakorlata - a kér. Pártbizottság munkastílusa alapján - ked- 41 vezően változott, javult a munkamegosztás, a reszortmunka színvonala, A pártvezetőségek többsége rendszeresen, munkaterv alapján 2-3 hetenként ülésezik, indokolt esetekben rendkivüli üléseket is tartanak. A legtöbb alapszervezetnél a KISZ titkár állandó résztvevője a vezetőségi üléselmek, az SZB titkárok és a gazdasági vezetők a napirend jellegétől függően. Az előkészítés, az előterjesztések színvonala változó, általában a beszámoló taggyűlések, a vezetői beszámoltatások, a káder és személyi ügyekkel kapcsolatos l előterjesztések előkészítése a leggondosabb. Javult az elemző, a feladatmeghatározó tevékenység, a meghatározott feladatok számonkérése, az ellenőrzésre azonban nem fordítanak kellő figyelmet. Az alapszervezeti vezetőségek a korábbiaknál többet és rendszeresebben foglalkoznak árpolitikái tömegmunkával. Ehhez jól használják fel a különböző párt-fórumokat, politikai rendezvényeket. Az I öntevékenység esen a területen sokat javult. /-n Az alapszervezeti vezetőségek, a párttagság a taggyűlések szerepét, jelentőségét helyesen értelmezik; egyrészt a vezetés szintjének, másrészt a tagság^kollektív munkájának, véleménynyilvánításának, jogai gyakorlásának,^ a pártdemokráela megvalósul.ásának, a demolcratikus centralizmus érvényesülésének legáltalánosabb fóruma.ként fogják fel. A taggyűlések színvonala javult,- kevés ki.vé► téltől eltekintve - eredmenyesen töltik be szerepüket a pártszervezetek életében. Áffontosabb napirendi témákat a vezetőségek a taggyűlést megelőzően körültekintően elemzik. Mindinkább jellemző, hogy a pártcsoportok bevonásával, véleményükre alapozva készítik elő a beszámolót. így a párttagság a napirenden lévő kérdések előzetes ismeretében, felkészülten vehet részt a taggyűlések vitájában. Ez különösen jellemző az éves beszámoló taggyűlések, valamint a pártszervezet belső életével kapcsolatos napirendek esetében. A megfelelő előkészítés hiánya, a tagság előzetes, formális tájékoztatása egyik leggyakoribb^oka a kevésbé színvonalas, vagy néha passzív taggyűléseknek. Másik ok, hogy a beszámolók az általánosság szintjén maradnak, a feladatmeghatározások nem eléggé konkrétak, nem tartalmaznak személyre szóló értékelést, dicséretet, elmarasztalást. A határozatok helyi végrehajtásával, a X • " á
