Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1976-12-30

f -3 -I Válasz: Kőből Miklós: A törzs személyi összetétele ős alkalmassága összességé­ben jónak Ítélhető meg. Személyekre bontva - s a jövőt figyelembe­véve - már adódnak gondok. Azzal együtt, hogy a törzsön belül személyi összetétel vonatkozásábanvoltak változások,további változásokkal kell számolni. Úgy látja, hogy elsősorban a törzs csoportvezetői vonatkozásá­ban lesznek gondjaik, ezek is elsősorban a munkahelyi fokozottabb elvá­rások kapcsán, A jelentésben is u&alnalc arra, hogy a csoportvezetők igény­­bevétele sokszor többszöröse, mint ami reális lenne. Ezt nagyon ne­héz összeegyeztetni a gazdasági munkával. 1977-ben keresni kell azo­kat a lehetőségeket, hogy e beosztásban lévő elvtársaknál megvalósít­sák a harmonikus igénybevételt, - A szakaszparancsnokon túl, a század és törzscsoportvezetők beiskolázására, képzésére is nyílik lehetőségük. Úgy néz ki, hogy 1978-ban kerül sor erre. Úgy látja, hogy a törzs munka­társainak szakmai felkészültsége sokat javult, ezt támasztja alá a 12 órás törzsvezetési gyakorlat, amelyet jobban hajtottak végre, mint az elmúlt évben. Az eddigi tapasztalatai szerint nem volt olyan, hogy nem ^ lehetett volna, vagy nem mondták volna el véleményüket a munkásőr elvtár­sak, A lehetőség mindenki számára biztosított és ez személyszerint az ő munkáját is segiti. Úgy látja, hogy őszinte a hangulat, az elvtársak egy­mással szembe^, önmagukkal is kritikusak, - A század és szakaszparancsnokok képzését zászlóalji szilben kell megvalósítani, ami több lehetőséggel, de ugyanakkor nagyobb felelősségei jár, a parancsnokok is jobban fel, hogy ké­szüljenek annak érdekében, hogy uj ismereteket adjanak át, E tekintetben még vannak módszerbeli problémáik. - A fegyelmi vétségeket a ZL. teljes személyi állománya előtt ismertetik. Alegysóggyülésen és szakasz foglalko­záson megvitatják a vétséget, és elmondható, hogy az elvtársak nagyon reáli­sak, és kritikusak. Ezzel együtt e tekintetben még vannak tennivalóik. Úgy ítélik meg, hogy a ker.-i Pártbizottság vezetőivel a kapcsolatuk jó, bár úgy érzik, hogy bizonyos kérdésekben többször kellene konzultálni. Leg­többször az időpontok egyeztetésével van probléma. Kékedi et.-al a szemé­lyes kapcsolata jó, a Zl. vezetőivel azonban többször kellene a kerület vezetőinek találkozni. Ebben az évben például munkásőr megmozdulásokon titkári szinten nem képviseltette magát a ker.-i PB. - Az 1. és 2. szd. leterheltóségének kérdése: legelőször az elérhetőséget kell figyelembe­­venni. Annak érdekében, hogy a két század között megközelítően arányos rr legyen az igénybevétel, azt nyilvántartják, rendszeresen figyelemmel kisé­rik. Törekvésük az, hogy a továbbiakban az arányosságot még jobban szintbe hozzák. - A Bp.-i Parancsnokságtól munkájukhoz minden segítséget meg­kapnak, bár az utóbbi időszakban ott is személyi változások voltak. Munkájuk során érzik a segitőkészséget, a jószándékot. Elsősorban a kikép­zésekhez kérnek módszerbeli segítséget, segédeszközöket, v#alamint nagyobb mennyiségű technikát. - A Bp.-i Parancsnokság az előterjesztésükkel egyet­értett, azt elfogadásra javasolja. - Az irányszámok meghatározásánál alap­vető szempont, hog^onnan kérnek több jelöltet, ahol rajokat, ill. szakaszo­kat akarnak létrehozni. - A KB. határozata olyan vonatkozásban nem vonat­kozik a Munkásőrségre, hogy feladataikat csak munkaidőn túl lehet végrehaj­tani. Sajátosságait figyelembevéve a 2/3 - 1/3 arányt kell tartani, fel-" adataikat e szerint kell végrehajtani. Az 1/3-os igénybevétellel feltétle­nül számolnak. Ennek figyelembevételével állítják össze éves kiképzési tervüket is. j ____________________________________________________________________________________________________________4__________________________________________________________________________________________________________ —■ I ——............ ■ ... _ ^ ^ _--------j-tsp - ■' ^ 3

Next

/
Thumbnails
Contents