Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1975-11-27
r—— •■¥ íÉ wKmKmm —— mértékben romlik, hogy az ország körzeteinek mintegy 25 %-át zárolni kell; e helyzet már minden negyedik hálózati fogyasztót érinthet. Az ellátás ilyen romlása korlátozhatja a Párt életszinvonal-polltikájának érvényesítését, tehát kedvezőtlen politikai következményekkel járhat. Ezen Jelentőm hátrányok miatt a Nehézipari Minisztérium sem ért egyet a 14 milliárd Ft-os hálózati célcsoportos előirányzattal, hanem 17 milliárd Ft-os igényt jelentett be. A 17 milliárd Ft-os javaslat már elfogadható mértékűvé teszi az alap- és főelosztóhálózat biztonságát; a zárolt körzetek vonatkozásában azonban döntő változást ez a beruházási volumen sem eredményez, mert a zárolt körzetek aránya így íb 20 % körül várható. Amennyiben a zárolt körzetek arányának romlását az 1975. évhez kepest meg akarjuk állitani, amelynek - megismételjük - politikai jelentősége van, akkor a tervet további 2,0-2,5 milliárd Ft-tal meg kell emelni, mely összeget elsősorban a közép- és kisfeszültségű hálózaton lei ne szükséges felhasználni. Termelő berendezéseink szintentartására az OT - információnk szerint - 4,5 milliárdos fejlesztést irányoz elő /saját fejlesztési forrás terhére/. A termelő, elosztó berendezéseink és a fogyasztói szolgálat létesítményeinek szí ntént art ásán túl ebből az összegből kell fedezni a munka termelékenységének növelését célzó beruházásokat /pl.: hálózatszerelés gépesítése/, továbbá az iparág dolgozóinak élet- és munkakörülményeit javító fejlesztéseket /pl.: dolgozók lakásépítésének támogatása, üzemegészségügyi létesítmények/. Flgyelembevéve az ország általános gazdasági lehetőségeit, a megjelölt összeget, mint beruházási célt rendkívül szűkösen, de elfogadhatónak tartjuk, azonban pl.: gazdaságosságot növelő beruházásokat szinte egyáltalán nem tesz lehetővé és az élet- ós munkakörülmények javítására vonatkozó indokolt igényeket is rendkívül korlátozottan elégíti ki. Fejlesztési alapunk későbbiekben bemutatandó helyzete mellett ez idő szerint az ilyen mértékű fejlesztés forrása nincs biztosítva. Ezen a helyzeten nem változtat az sem, hogy az OT terve 3,5-4,5 milliárd Ft-os fogyasztóktól átveendő forrásokkal is számol, mivel a fogyasztók által megrendelt villamos csatlakozásokat, illetve hőszolgáltatói berendezéseket az átvett forrásból kell létesíteni. II. A gazdálkodás kérdései 1976. évi eredménytervünk szerint az MVMT várható nyeresége 1164 millió Ft lesz. Nyereségünk tömege tehát az 1974. évi 2140 millió Ft tényhez és az 1975. évre várható 1400 millió Ft-hoz képest tovább csökken. Erefiményromlásunk oka az, hogy az 1976. január 1-i ár és költségtényező változások egyenlegének /villamos- és hőenergia áremelkedése szemben a tüzelőanyagok árának ós a bérjárulékok mértékének növekedésével/ eredményjavitó hatását egyes gazdálkodási körülmények /tüzelőanyag összetétel költségnövelő hatása, import átlagár emelkedés, a légszennyezési járulék, az állóeszköz fenntartási megnövekedőit tobbletfeladatok és az államkölcsönök kamatai miatti költségnövekedések/ túlkompenzálják. Tájékoztatást kaptunk arról, hogy a vonatkozó ÁTB döntés_ alapján 800 millió Ft termelési adót kell fizetnünk 1976. évben és Így a megtervezett 1164 millió ft nyereség 364 MFt-ra csökken. Ezen összegből a városi és községfejlesztési hozzá- . ÍZ*', ,ef°rSÍM nyer?Eégad6zási’ tartalékalap képzési és tartalékalap vlsszapótlasi után a részesedési és fejlesztési alapra feIhásznaihatoként 133 millió Ft fog rendelkezésünkre állni. Ha ezt az összeget teljes egészében R-alap képzésre és az ide kapcsolódó progresszív adózásra fordítanánk, úgy a bérköltség ^.3 %-át kitevő /63 millió Ft/ R-alapot tudunk képezni. Az R-alap képzésének ez a mértéke pontosan a fele az 1975. évinek HBoUfPr/nku°r miAtegy felé\teB2Í ki a PM által indokolt mértékűnek tekintett 8-9 .o R/B hányadosnakf vagyis minimálisan kielégítő mértékű R-alap kialakítására sincs lehetoseg. Az P-alap fenti mértékű csökkenése azt is jelentené hOKV fiiTJÓTnt .Bizott^ határozataként a villamosenergiaipaíra íeghatáíofott fix berfejlenztes személyi jövedelemnövelő hatását - a személyi jövedelemre vonntkor.t itva - mintegy 4 %-kal csökkenti. Kentlekhői az is következik, hogy fejlesztési alap nyereségi képzésére lehetőoGj^uriK nincs • 1/2 %P { \Yq, q q ;■ y . V qY' T;/YqqY; ■; _ q qq q -■ _______________ Í_______________________j
