Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1975-02-20
\ ^ -1 Az export szállítísok fenti megoszlását vállalataink tevékenységének jellege /MAVAD, KULTÚRA, FJZ- és KOSÁR stb./ szabta meg. „ Mindamellett fontosnak tartjuk az export relációk arányainak jövőbeni körültekintőbb alakítását. Kerületünk gazdálkodó egységeinek 1975. évi árbevételi előirányzata az eddig ismert adatok szerint kb. 7%-kal magasabb az 1974. évinél, ami arra mutat, hogy a munkaellátottság altalaban biztosított. A szerződéssel lekötött munkák százalékos aranya t&rvezo . PISI irodáknál 75-90, vállalatoknál 45-90, szövetkezeteknél 50-90% között mozog. Az export-tevékenység volumene a tervező irodáknál es a szövetkezeteknél előreláthatóan csökken, a vallalatoknal általában azonos szintű lesz az 1974. évivel. .tiv:© 2. Árak alakulása Megállapíthatjuk, hogy kerületünk gazdálkodó egységeinél a hatóságilag engedélyezett árszínvonal emeléseken túlmenő áremelési ra. törekvést nem tapasztaltunk. ^ A tervező irodák árai az előző ev árszínvonalán mozognak, a Minél és az INTRANSZMAS-nál az áremelés hatósági árváltozások következtében jött létre /5, illetve 3,5%/. Vállalataink árszínvonala sem változott lényegesen az elmúlt évi árszínvonalhoz képest. Említésre méltó a Fűz- és Kosáripari Vállalat 35%-os aremelese, tekintve azonban, hogy értékesítésük zöme főleg kapitalista exportra kerül, ez nem tekinthető kedvezőtlennek. Szövetkezeteink kozal a HUNGÁRIA jelzett 8%-os áremelést, a vegyipari alapanyagarak emelkedése következtében. 3. Munkaerőgazdálkodás Gazdálkodó egységeink 1574-ben egyik területen sem teljesítették létszámelőirányzataikat. Az összlétszámot tekintve a teljesítés mértéke megközelíti a 95-96%-oü A tervező irodákn:ál a letszamtervtől való lemaradás mértéke o-4%, az üzemeknél, vallalatoknal 7-8%, szövetkezeteknél 5-6%. Változatlant érvényes a letszamalakulást illetően az a megállapitás, hogy a termelői, illetve Y munkás létszám feltöltáse ez évoen is nagyobb gondot okozott, mint r az alkalmazotti létszámé, továbbá figyelemre méltó, hogy a kisegítő és egyéb kategóriákba tartozók létszáma az átlagosnál erőteljesebben növekedett. A munkaerőcserélődés tekintetesen sem számolhatunk be kedvező változásról mértéké ©zonosi az 1973. evivel, egyes helyeken, /pl. VEGYEPSZER, Vizügyi ’pitő Vállalat, „..est-Budai Vendéglátó V.,/ meg is haladja az előző ev szintjét es a cserélődés okai is azonosak /munkakörülmények, magasabb bér, ffi02®-© lebbi lakóhely, óvodai helyhiány stb./. Mint mar a termeles elemzésénél is rámutattunk, néhány helyen a munkaerő, elletve szakmunkás-hiány változatlanul fennállt.„Ez„utóbbi enyhitesere vábbképzés különböző módszereit vettek igénybe. A termelő, illetve munkás állományú létszámtervek teljesítésével kapcsolatos nehézségek a viszonylag nagymérvű munkaerocsei „előde és mindezek mellett a növekvő termelési feladatok további ösztönzést jelentettek a termelékenység növelesere. Ennek mértéké a tervező irodáknál 4-10, az üzemeknél 4-15, a szövetkezeteknél 4-7% között alakult. , rt n * fi' ~ teV'fi-Xre W -! Á° ,,||| | || .. ■■ ■■ m„1
