Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1974-11-28
1 - 4 -szereplő azon megállapitást, mely szerint "a .16 ellenőrzés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyakorlat teljesen mag'feleljen"a"iT~ eiyitéóntéseknek, a nozott határozatoknak, biztosítsa egységes értelmezésüket, s a párt poTitiká'j'a hiányta 1 a’nu 1 érvényesülHÖn a munka' minden Területén'.11 A fenti elv következetesebb érvényesítése és a demokratikus centralizmus lenini„elvének betartása révén pártunk élcsapat jellege még jobban érvényesül, tevékenységünk még eredményesebb lesz. Kádermunkánk és a pártépités helyzete Az elmúlt négy évben a Pártbizottság évente rendszeresen tárgyalt kádermunkával összefüggő anyagot. A pártszervezetek a X, Kongresszus határozatára, valamint a kerületi Pártbizottság feladattervére támaszkodva foglalkoztak a helyi káder-, illetve fi—\ személyzeti munka pártirányításával. A Központi Bizottság 1973* november 28-i határozatának tükrében legutóbb ez év elejen elemeztük a kádermunka helyzetét. A felmérés során nyert tapasztalatok lényegében azonosak a KB hatán rozat megállapításaival: javult a káderek kiválasztása, a kádercserék tervszerűbbé váltak, előbbre léptünk az utánpótlás nevelése, a minősítések megalapozottsága és a kádermunka demokratizmusa terén. A munka céltudatosabb lett, aminek eredménye, hogy a választott szervek tag.iai* az állami, gazdasági területen dolgozók többsége megfelel a"hármas követelménynek. Kerületünkben sak az értelmiségieket foglalkoztató intézmény. Ennek megfelelően magas a nem munkás dolgozók aránya és ez tükröződik a pártszervezetek összetételében is. Ezért foglalkozott ; Pártbizottságunk önálló napirendi pontként a kerület értelmiségi intézményeiben folyó kádermunkával. A kerületi pártszervek összetétele nem minden tekintetben felel fa meg párttagságunk átlagos összetételének. Ez az eltérés főleg az alsóbb szinteken okoz gondot, ahol a konkrét munka, a végre- " hajtás folyik. Például: a MÁV Déli PB-ban mindössze 20 % a munkás, a KC-MTI-ben 20 % a nő, és ilyen szempontból a VEGYÉPSZER f csucsvezetőségének összetétele sem megfelelő. Az állami személyzeti munka vizsgálata azt mutatja, hogy a közép- és alsó szintű vezetők felkeszültsége a felső vezetőkénél alacsonyabb színvonalon áll. Ez összefügg azzal, hegy mig a felső szintüvezetők képzése egyre inkább rendszeressé válik, addig a közép- és alsó szintű vezetés vonatkozásában még sok a tennivaló. „Szakmai továbbképzésükön túl többet kell törődni szervezett ideológiai, politikai képzésükkel is. Az esetenként tapasz. talható negatív emberi magatartásbeli hiányosságok kiküszöbölésere több gondot kell forditani. Mindezek mellett megállapíthatjuk, hogy a gazdasági vezetők többségére a pozitiv emberi tulaj- i donságok jellemzőek. j • ’ jte; ' . ti [ - P ff — -fi — —re—— ff—— T——— *——„—-rere———-----------— — —-- rr-nn.-* — ra— ^-------------
