Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1974-11-20
\ ' ti; : 1 K ti rendezési feladatok végrehajtása, a MÁV és a GYSEV területén a személyszállítás kulturáltságának növekedése, a tranzit-szállitások jelentős fokozása, stb.;- üzemeink és fejlesztő intézeteink eredményesen munkálkodtak különböző gyártmányok és gyártmánycsalád ok kifejlesztésén /VILATI, MEFI, ÁGTI/; “ az országos hatáskörű vállalatok és központok, beruházó vállalatok tervszerű és eredményes tevékenységet folytattak a beruházások, ill. a kapacitások koncentrációjáért és a határidők betartásáért /házgyárak, cementgyárak, Kiskörei vízlépcső, Gagarin Hőerőmű stb./;- költségvetésből gazdálkodó intézményeinknél fegyelmezettebb, tervszerűbb, takarékosabb gazdálkodás valósult meg. ,A gazdálkodás általános értékelése során az alábbi főbb jellemzőket emeljük ki: Tervezőintézeteink, vállalataink és szövetkezeteink az elmúlt „négy évben egyre önállóbban és kezdeményezőbben tevékenykedtek. Munkájukat a vezetés minden szintjén felhalmozódott szellemi tőke, szellemi értékek célszerűbb felhasználása jellemzi. Ennek alapja az általános és szakmai műveltség színvonalának növekedése, melynek eredményei akkor is meghatározóak, ha a megszerzett ismeretek még nem érték el a megfelelő szintet, gyakorlati alkalmazásuk fogyatékos és még nem mindenütt hozott létre alapvető szemléletbeli változást. Fentiekből következik, hogy az ismeretanyagok felhasználásában, a munka hatékonyságának növelésében még számottevő tartalékokkal„rendelkezünk. Ezek feltárása további javulást eredményezhet a vezetésben. A szubjektív tényezők mellett objektív tényezők is befolyásolták„„és befolyásolják a kerületi gazdálkodás színvonalát. Ezek között elsőként Oemlítjük meg, hogy a gazdaságirányítás uj rendszerének első éveiben és még a IV. ötéves terv kezdetén is kialakulatlan felsőbb szintű irányítási módszerek az utóbbi években kedvezően változtak. Ennek következtében jelentősen javult az irányitó szervek és a vállalatok közötti kapcsolat is. Ezek a kedvező körülmények nagyobb lehetőséget nyújtanak a felsőbb szintű elhatározások teljes értékű realizálására, a népgazdasági érdekek fokozottabb figyelembevételére. f Fenti megállapítást egyetlen, de rendkivül jellemző példával támasztjuk alá: A beruházások rendjéről nemrégiben megjelent kormányrendelet alapvetően segiti mindazoknak a vállalatoknak munkáját, amelyek tervezéssel, beruházással, fővállalkozással, kivitelezéssel foglalkoznak. Anélkül, hogy részletekbe merülnénk, kiemeljük, hogy az uj beruházási rendszer a műszaki tervező szervek, beruházási szervek munkáját termékcentrikussá teszi, kizárja a fedezet nélküli beruházások megkezdésének „és kivitelezésének lehetőségét, meghatározza a bankok és a tervező vállalatok szerepét a döntéselőkészitésben ás a kivitelezés költségeinek ellenőrzésében. Mindezzel - a népgazdasági célok teljesítése érdekében -„ koncentrálja a beruházásokban résztvevő szervek munkáját. A műszaki megoldások célszerűsége mellett az eddiginél fokozottabb mértékben helyezi előtérbe a népgazdaság teherbíró képességét, a beruházások realitását, tehát a közgazdasági szemlélet érvényesülését. JZ *—------------1...... ----- - - - - I
