Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1974-11-14
í —----- " “ " III. I JUlljJ j . ............ vauBtoíttaacA^ueaíi.i' : >- 22 -! l -9 ; _ ' , Vitákban tisztőzódott és általánosan éLfogadottá vált az irányelveknek az a kardinális tétele is, amely - helyet adva a marxizmuson belüli vitáknak, a társadalmi-történeti tények különböző megközelítési lehetőségének - egyértelműen leszögezte: nincs helye a marxizmus pluralizálásának, az alapvető kérdésekben csupán„ egy, az objektív valosagot kifejező„válasz lehetséges.. Ezzel „összefüggésben megnyugtatóan tisztázódták nTindaz'ok a”" problémák is, amelyek a tudományos viták eldöntésének, a helyes megoldás felé való orientálásnak kérdésével kapcsolatban kezdetben felvetődtek. Ebben a, tekintetben nagy..szerepe volt annak, .hogy tisztázódott a társadalomtudományok közvetlenebb pártirányitásának kérdése is. A pártbizottságon, titkári értekezleteken, taggyul’éséken lezajlott véleménycseréken a párttagok s a pártonkívüliek többsége is állást foglalt a pártirányitás közvetlenebb, nagyobb súlya és Y szerepe mailett. A véleménycserék során azt hangsúlyozták, hogy a„közvetlen pártirányitásnak nem valamiféle elavult, bürokratikus, adminisztratív jellegét gondolják erősiteni, .hanem ellenkezőleg - a természetszerűleg szükséges szervezett keretben - az ideológiai-, politikai irányitó munka hatékonyságának növelését. Sokak véleménye szerint a közvetlen pártirányitásnan jelentős szerepet kell játszania mind a vezető felsőbb, mind az alsóbb pártszerveknek. A pártirányitás helyi bevált módjának tartják továbbra is a kommunista aktivák rendszerét, a pártszerveze tek segitő, kezdeményező, ellenőrző tevékenységét, a kommunisták példamutatását, vitákbán,tudományos tevékenységükben a világnézeti elkötelezettségük tükröződését, j„óllehet néhány intézetben a párt vezetőségek elégedetlenek a pártszervezet helyével, szerepével, tekintélyével - különösen a helyi tudományos vezetés vonatkozásában. A viták, őszinte, alkotó és elvtársi légköre elősegítette a felvetődő téves nézetek tisztázását, a széértést, az alapvető kér- Y désekben. A tudománypolitikai irányelvek alkalmazása a közép- és hosszütávu tervek, a főbb kutatási irányok újszerű megfogalmazásában, a társadalmi-politikai tekintetben aktuális társadalomüudományi témák kutatásának előterbe helyezéséhez is kifejezést nyert. > Ezzel együtt megnövekedett az igény a különböző társadalomtudományi ágak együttműködésének kimunkálására, a komplex kutatási módszerek alapjainak lerakására, a közép- ós hosszútava tervek egyeztetésének, közös végrehajtásának faunájában is. Különösen nagyjelentőségű volt intézeteink számára, hogy közvetlenül részt vállalhattak a politikai döntések előkészítésének munkájában, bekapcsolódva a KB. Agitációs- és Propaganda Bizottsággá által kidolgozott ajánlások kutatásába. Az MSzMP. KB. Agitációs- és Propaganda Bizottsága 1971 tavaszán felkérte a társadalomtudományi szakterületeken működő intézményeket, hoey tanulmányozzák azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolása fontos társadalmi szükségleteket elégít ki, és egyben a XI, kongresszus elméleti I megalapozásához „is hozzájárul. E célból a KB. Agitációs- és Propaganda Bizottság középtávú társadalomtudományi kutatási témákat jelölt ki, amelyek megvalósítása "egyaránt szolgálja szocialista társadalmunk, dolgozó népünk és a tudomány érdekeit". I , - ffi ■■■ ■ ■--— .--------------
