Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1974-11-14
-----------------------------------------------------------------------------------------------------^ , c----------------M—————I ■ ynn— » I I to-ii-. í A munkás oszt dlly.al. kapcsolatos .határozatokát keiüffictünk pdrttagscTga XqjLypsYiT iTTálXsltásukXrT dóTg o~zTk s~" e?7y b~őn a~ lakosság Eörobcn sTtTlcs'Tcörü foTviráTőö’itT munkát* vcgcTz o határozatok jnG/íqriojfXsőórtV tirmuhkcfs'oir’téróTol. josodH To vonása a'’voToTásboY'la Tálas zYcTtT Testületekbe, anyagi helyzetük javi-' tása, az általános béremelés, kedvezmények a lakáshoz juttatásban jó politikai hangulatot teremtettek a kerületben is. Ezeket az intézkedéseket a pdit tagsága helyesli. Vannak azonban„még vitatott, tisztázandó kérdések is, ICcrületünkben - mert igen sok az értelmiségi munkahely - nagyobb hullámokat vert a párt tagfelvételi munkájával kapcsolatos határozat végrehajtása. A pártszervezetek munkája nyomán most már„a nagy többség előtt világos, hogy a párt'összetételének javítása érdekében„intézkedésre 'volt szükség. Azonban iáég ma is vannak szép számai fa olyanok, akik túlságosan merev, adminisztratív intézkedésnek tartják a párt munkás jellege erősítésével kapcsolatos tagfelvételi intézkedést. Ugyancsak vitatéma, főként pedagóguskörökben az a rendelkezés, hogy nyolc általános osztály olvégzése és bizonyos előkészitő tanfolyam után munkások közvetlenül kerülhetnek az egyetem padjaiba. Sokan igazságtalannak„érzik ezt az intézkedést azokkal szemben akiknek ilyen_rövidített útra nincs lehetőségük, másrészt bizonyos mechanikus hibák megismétlődésétől t art an ok. a# v.;'- V Ugyancsak nagyobb gondot kell forditani a politikai munkában a szövetségi politika magyarázatára, helyes felfogásúnak értelmezésére. E szövetségi politikán belül a legdöntőbb a munkásparaszt szövetség. Az utóbbi időben azonban az agitációs munkában mintha egy kicsit kevesebb figyelmet fordítottunk volna arra, legalább is u közvélemény előtt, hogy a munkás-paraszt szövetség osztályszövetség, s hogy ezen belül a munkásosztály vezető szerepe a meghatározó, J • ffi 4. Az. üzemi demokratizmus fejlődése, problémái.. A pártalapszoryezetek szinte kivétel nélkül hngsulypztdk, liogy a ’boézT^olasJ© £dcfs'zakb~on "d stépciTrfís/ta ~deiaölcratf%AU© az télöt mandon TertíTctón ToVább fejlődött.. Ebhői a szempontból a lcőrületTben TezYjXÓTt oFsz'aggyülcTsTTfTpviselői választás ? majd a tanácsválasztások jó légköre, a megnyilvánuló aktivitás külön is figyeleirre méltó. Erő t ol je s en' sz éle sp d. o tt .kerülő tünkb en 19.7.0- .óta z üzemi .demolcratTznfus"~ísT X" ffaToCosTíindőTelcelcftT abban fogalmazható meg, „ Ho.5T"a "munlcaS na már többségében bele tud szólni az üzem „ügyeibe, dolgaiba. Javult a vezetők és a munkások kapcsolata és egy sor uj fórum született, s igy kibővült az üzeni demokratizmus gyakorlásának lehetősége. Megállapítható, hogy az üzemi demokrácia mind jobban biztositja a tömégellenőrzést. Lemérhető „a fejlődés a termelési tanácskozások, intézményekben a munkaértekezletek átalakulásában. Ezek mind jobban a kollektív eszmecsere arculatát öltik és mind több helyen'lépik át ezek az értekezletek az egyszerű tájékoztatás határát. Különösen népszerűvé kezdenek válni a munkásgyűlések. Ezeken az igazgatók beszámolnak nemcsak egy műhely, egy munkahely, hanem az egész vállalat toál
