Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1974-09-05
''ffi t ffiv ' ' ‘ ■ : ■ % | ^ Mindezek ellenére a fővárost villamosenergiával ellátó Budapesti Elektromos Müvek biztosította a lakosság villamosenergia szükségletét. Bekapcsolási igények vi s sza utas it ásá r ei csak a zárolt körzetekben került sor, de a világítási igé lyeket itt is kielégítettük. A jövőben tovább folytatjuk a budapesti 120 kV-os hálózat kiépítését. 1980-ig 14 db 120/közópfeszültségü állomás létesítését tervezzük, megépül 3 db 220/120 középfeszültségű alállomás, folytatódik a közép- és kisfeszültségű hálózatok rekonstrukciója. A budapesti villamosenergia ellátás kérdésének több oldalú megvilágítása céljából még az alábbiakat kell megjegyezni: ' ,- a fővárosban a zárolt körzetek aránya az országos arányokat meghaladja; a zárolt körzetek felszámolása nem elsősorban pénzügyi, hanem kivitelezői-, Ili. munkaerőkapacitás probléma.- a tröszti személyi jövedelem-gazdálkodás keretein belül a BEM 1974. évre olyan bérpreferenciét kapott,^anraly a hálózatszerelő munkások egy főre jutó jövedelmének emelkedését az egyébkénti, mintegy 5-6 %-os mértéken felül további 13 %-os növekménnyel egészíti ki; _ a bérpreferenciával a tröszt a fővárosi villamoshálózatszerelés munkaerejű kapacitást kívánta támogatni; ‘ - Budapest villamosenergia ellátásának kérdésével a Budapesti Pártbizottság Gazdaságpolitikai Bizottsága 1974-ben külön foglalkozott. 4./ Vállalati gazdálkodás hatékonyságának alakulása A Tröszt 1973. évi nyeresége 1970. évhez viszonyítva az árbevétel 30 %-os növekedése mellett 15 %-kal, 2.009,4 mFt-ról 2.313,9 mFt-ra emelkedett. Az önköltség alakulását kedvezőtlen irányban befolyásolták a fix,illetve maximált árak következtében az árbevételben át nem hárítható kulonbozo begyűrűző, áremelkedések, illetve költségnövekedések. A begyűrűző, át nem háríthat költségnövekedések meghaladják a hatékony műszaki és gazdasági intézkedésekből származó fajlagos tüzelőanyag költségcsökkentéssel elért kereken 210 mFt onköltségmegtakaritást. A költségemelkedést bizonyos mértékben befolyásolta a rezsiköltségek növekedése is;az indokolatlan költségnövekedések megakadályozására a költségemelkedés okainak részletes vizsgálattal való feltárása után a tröszt megfelelő intézkedéseket tett. A nvereség előzőekben vázolt alakulása lényegében meghatározta a hatékonysági mutatókat. A ténylegesen realizált nyereséggel számítva a hatékonysági mutatók 1970. évhez képest csökkentek. 7 A begyűrűző árhatásokkal korrigált nyereséggel számított hatékonysági mutatók azonban 2, ill. 5 %-kal haladják meg az 1970. éves szintet. A nyereségtömeg növekedése az 1974-1975. években sem várhaté és ennek következtében a nyereségben számított hatékonysági mutatók további csökkenő tendenciát jeleznek. A nyereségalakulásnál elmondottak természetszerűleg hatással voltak a nyereségágon képzett "R" és "FM alapodra is. A begyűrűző árhatások elmaradt nyereség miatt 1973. évben kereken 25 %-kal kisebb R illetve alap képződött. A nyereségből képezhető bruttó »R» alap a bérköltséghez viszonyítva az 1970. évi 11,6 %-ról 1973. évben 8,2 %-ra csökkent és 1975. évre - változatlan költségszínvonal mellett - előreláthatólag 6,8 %-ra alakul. A bruttó részesedési alap csökkenésének, ill. a mérsékelt ütemU személyi jövedelem növelési lehetőség ellensúlyozására több állami intézkedés Ezek között említhető az 1971-1972. évek folyamán a tartalékalapból történt- 3 -* -
