Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1974-03-20
1 ' » 1 II - I III i l II l i ■ i n 1 I.............................. * ' '■,' ''0' 0:r MNNB*#NöNNflNWBJO«.. ‘ <: ■■’■..ffi/;I i I I- 5-9 A vita s az azt kBv<*^J»ögbeszélések tisztázták, hagy a kutatók és c„ nogbizó szoarvek meltárty ul^ák r. tanulmány konotanUrbiv -feSa'olrrtfiséit, ugyanakkor azt a körülményt is, hogy a tanulmány még átdolgozásra szorul: egy olyan tömörebb tanulmányra van szükség, amely jobban összegezi, az eddigi munkás—kutatások eredményeit, ujabb kutatásaink valós eredményeivel kiegészíti azokat, következtetéseket von le a munkásosztály felé irányuló gazdasági-politikai- ideológiai munkára, s felhívja a figyelmet a még tisztázatlan, vagy ismoretlen problémákra. A fent jelzett szempontok alapján hozzáláttak az anyag javításához. A véglegesnek szánt kb. 100-120 oldalas tanulmány 1974 máráius 15—re készült el. Jelenleg az anyag végső szerkesztésén dolgoznak. ? | A tapasztalatok, s a vita azt bizonyították, hqg a kiemelt kutatási téma osak részben felelt meg a Törté ne ttudományi Intézet profiljának, mivel benne a szociológiai aspektusok dominálnak. Az anyagi felté- Y telek kielégitőek voltak, a személyi feltételeket azonban csak részben tudták megfelelően biztosítani /főleg a közgazdászok részvétele hiányzott./ I Aa Állam és Jogtudományi Intézet két kutatási téma felelőse. Az üzemi demökráqiáról szólóffiSrétanulmánrv határidőre elkészült. A tanulmány vitáját’1373 szeptember 3-án tartották. A vitán 21-en vettek részt - KSH., a SZOT, a MÉM képviselői, valamint a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének több megyei elnöke, - és 13-an szóltak hozzá. * * A vita résztvevői egyetértettek a tanulmány alapkoncepciójával, ezért a hozzászólásokat nem a vitás kérdések felvetése jellemezte, hanem a tanulmánynak a saját tapasztalatokkal történő kiegészítése. Többen a munkahelyi közvetlen demokrácia erőteljesebb hangsúlyozását tartották volna szükségesnek és bátrabb következtetések levonását ahhoz, hogy a szakszervezetek képviseleti szerepüket a közvetett f\ demokráciában betölthessék. A hozzászólásokban kiemelték, hegy elsősorban az objektív körülményeket kell megváltoztatni, mert a tudat ^ alakulását alapvetően ezek határozzák meg és a demokrácia érvényesülésének főleg szemléletbeli akadályai vannak. A demokrácia gyakorlására nevelni kell a dolgozókat. A demokrácia érvényesüléséhez elsősorban nem uj jogszabályokra és szervezetekre van szükség, hanem a meglévőknek kell érvényt szerez> ni. A szakszervezetek működéséről, belső szervezeti életéről több negativ megjegyzés hangzott el. A demokrácia megvalósulásához kölcsönös függésre van szükség, ez ninos meg, mert csak a dolgozók függnek a vezetőktől, fordítva ez non áll, összhangba kell hozni az egyszemélyi vezetés elvét a szooialista demokráciával. ] ! A vita alapján nem volt szükség a tanulmány lényeges módosítására, csak javaslatokkal egészítették ki. A téma interdiszoiplinális jellegű, és főleg szociológiai kutatást igényel osak a jogi vonatkozásai tartoznak kimondottan az Intézet profiljához, A hiányzó személyi kapacitást külső munkatársakkal biztosították. A munkában jól együttműködtek az ELTE Állami és Jogtudományi Karral és Közgazdaságtudományi Egyetemmel. rlPi/ I » t / |p. ./ 1 ' ipraó ................................................................................................................................................... I-