Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1972-09-07
-----------— 11 11 " ... i . y i.y,....... ........... 11 I 1 ► .tette íj"' '' ^ fellendüléséhez. A feldolgozás során az intézetek lenne a bejelentési kötelezettség és a szaklektori | dolgozói jobban megértették a párt tudománypoli- vélemény kérésének bevezetése, illetve szabályozása. tikiját, munkájukban követendő elveket, tudó- a publikációk tematikája kiszélesedett, figyelemre mányáguk feladatait. méltó a legújabbkori, a munkásmozgalom és a ma-Az MSZMP I. kerületi Bizottsága 1969. október gyár történelem problémáit tárgyaló munkák gya-29-i ülésén összegezte és elemezte a KB Tudomány- rapodása. Lemaradás tapasztalható a környező orpolitikai Irányelvek párttaggyűlési vitáinak tapasz- szágoik történelmi problémáiról, a közvetlen törtétalatait. A végrehajtás érdekében Intézkedési Terv- neti. elméleti, szemléleti és módszertani kérdésekről, ben rögzítette a kerületi PB és a pártszervezetek valamint az 1949 utáni' szocialista korszakról szóló feladatait. Arra törekedtünk, hogy tervünk jól tűk- publikációk területén. rözze a leglényegesebb ideológiai-, politikai felada- b) Az MSZMP Központi Bizottságának Tudománytokát ; a pártszervezetek hosszabb távra szóló teen- politikai Irányelvei megvalósítása során a társadadői't. Kerültük a túl általános feladat meghatározá- lomtudományok területén élénk szellemi tevékenysokat, 13 intézmény pártszervezete számára külön ség bontakozott ki. Jelentős viták folytak az intéis — az illetékes politikai, tudományos irányító- zeti fórumokon, pl.: a „nemzeti vita” (MTA Törtészervekkel, az intézetek vezetésével és a helyi párt- nettudományi Intézet); a társadalmi struktúra és vezetőségekkel előzőleg egyeztetett konkrét — fel- a bürokratizmus (MTA Szociológiai Intézet); a tudoadatokat dolgoztunk ki. mányos munka helyzete a múzeumokban (Buda-A pártszervezetek részben korábbi és a párttag- pesti Történeti Múzeum); a tudományos kutató gyűléseiken szerzett tapasztalataik, részben a PB munka párt- és állami irányítása, tervezése a társa- Intézkedési Terve alapján, helyesen határozták meg dalmi tudományos intézményekben stb. A m az _ intézetek előtt álló feladataikat, amelyeket az Az elmúlt évek legélesebb ideológiai-, politikai^ azóta eltelt időszak gyakorlati eredményei igazol- vitája az MTA Szociológiai Intézetében bontakozott nak■ 'ki» — 1968. augusztus 21-ét követően — amelynek során a párt politikájával, a marxizmus-leninizmusn sal ellentétes nézetek is jelentkeztek. Jól érzékelhető •volt, hogy ideológiai életünk egyik kulcskérdése az A Tudománypolitikai Irányelvek a VÍta’ aTMely akkörül folyik: tehet-e többféle marxérvényesítésének tapasztalatai 1Zmus’ ? et'e pluralizmus a marxizmuson belül, vagy pedig nem? Milyen jogosultsága van a különa) A társadalomtudományok területén alapjában böz° irányzatoknak? Ki, vagy kik hivatottak a sikeres harc folyik a marxizmus-leninizmus alkotó belyes álláspont meghatározására? alkalmazásáért. Az utóbbi években kibontakozóban A kérdés megítélését, helyes értelmezését elméleti van egy marxista szemléleten nyugvó és új, kor- és politikai szempontból nagyon jelentősnek tarszerű módszereket alkalmazó tudományosság. Az tottuk és tartjuk ma is. Pártbizottsági ülésen, titkári elmúlt években a társadalomtudományok valóság- értekezleten, nem egy alapszervezeti taggyűlésen feltáró funkciója jobban érvényesült. Ezt bizonyít- állást foglaltunk; a kerületi Pártértekezleten is kiják például: a történészek törekvései a történeti fejtettük véleményünket: a marxizmus pluralizmumúlt tanulságainak feltárására és hasznosítására, sának koncepciója elfogadhatatlan, az alapvető kéra nagy összefoglaló művek megírására (Magyar- désekben csupán egy, az objektív valóságnak meqorszag 10 kötetes története, Budapest története), felelő helyes válasz létezik. A marxizmus pluraliz-A néprajzi és szociológiai kutatók erőfeszítései a musának nyílt hangoztatásával ma már nem talál-^ jmai_ társadalmi valóság mélyebb megismerésére; kozunk, de ez nem jelenti' azt, hogy egyszer s min-^ a népművelők tevékenysége a tudatformálás haté- denkorra leküzdöttük. Ugyanis egyes kérdés felvekonyságának növelésére; a múzeumaink színvonalas lések e felfogás létét tükrözik, kiállításai pl. „50 év a Nagy Október útján”, „Lenin 1870-Í9JO”, "Magyar Tanácsköztársaság”, „A 25 -Miért nem lehetséges társadalomtudományos eves szabad Magyarország” stb. kérdésekben többféle válasz, többféle igazság? A tudományos publikációk általában marxista ~ Ki fogja a viták politikai tartalmát minősíteni? igénnyel készülnek, de ez az igény sok esetben csak Hogyan kell értelmezni azt, hogy tudományos megközelítést nyer, a művek közül nem egy tártál- megközelítés többféle lehet, de helyes marxista máz többé-kevésbé vitatható álláspontokat. Sok válasz csak egy? szerző megelégszik saját marxista igényű koncep- - Kire tartozik a tudományos viták eldöntése, S.VK YI és nem vitatkozik megfelelő mér- az objektív igazság megállapítása különös tejekben apolgári, kispolgári nézetekkel Az intézeti kintettel azok szakmai-, ideológiai jellegére’ gondozásban megjelenő publikációknál — megítélő- jenegere. sünk szerint tovább kell erősíteni az Intézet Ismertek az olyan szórványosán vezetőségének, a nem intézeti gondozásban meg- vélemények is, amelyek a felsorolt kérdésekre a kesTt&égene/‘felelSé^ A* • 7°]^ “f' 1válaszokat teljesen relatívvá és ezzel tudománytakesztosegenek felelősseget. A nem intézeti gondo- lanná is szeretnék tenni. Szintén károkat okoz az z sban megjelenő publikációknál meggondolandó a szemlélet is, amelynek hordozód a viták során 2 32> J ■ '.te te. • ■ \ te te'te '• -te ■ ...
