Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1972-03-02
d./ Végül a közművelődés kutatásának megfelelő oktatási feladatokkal is ki kell egészülnie. Elsősorban felsőoktatlSsT^Teiadatokra gondolunk, amelyek éppen abban különböznek a Népművelési Intézet oktatási munkájától, hogy nem a népművelési, hanem a szooiológiai tanszék /a jövőben feltehetően tanszékek/ munkájához kapcsolódnak, Itt tehát nem az eddigi népművelési terület szakember ellátásáról van szó, hanem a társadalmi tudat kulturális /művészeti tudományos/ részének szociológiai vizsgálatáról. E stúdiumoknak a müvelődésszociológusok képzésén túl a szélesebb értelemben vett közművelődési terület vezetőinek képzésében lehet szerepe, prob— Témái/ e^bben az ÖsszefüggésbenHce 11 megoldani, A felsorolt - és be nem töltött - funkoiók fontossága azt bizonyltja, hogy a hiány pótlása, közművelődéskutató intézmény felállítása égétőén szükséges. Három Tehetőség mutatkozik erre: a,/ önállóan, b./ valamely más tudományos intézmény /pl, az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontja keretében, o./ a Népművelési Intézet funkciójának és szervezetének Közművelődési Intézetté való átalakítása utján. Feladatunkhoz hiven ez utóbbi lehetőséget vizsgáltuk meg részletesebben, Mellette szól, hogy - amint láttuk - az Intézet jelenlegi munkája is osak egy szélesebb közművelődési konoepoió keretében fejlődhet egészségesen. Mellette szól továbbá, hogy az eddigi Népművelési Intézet keretében biztositva van a közművelődési gyakorlattal való bizonyos kapcsolat. Ugyanez azonban hátrányt is jelenthet, amennyiben a közművelődési funkoiók ellátását visszaszoríthatja a régebbi népművelés szükebb keretei közé. Ki kell tehát mondani, hogy nem egyszerűen egy uj osztály létesítéséről, vagy a régi kutatási osztály átalakításáról van szó, nem is egy uj funkció hozzáragasztásáról az Intézet által ellátott eddigi funkoiók tömegéhez, hanem az Intézet eddigi feladatkörének lényegi kiszélesítéséről. Ezt szolgálnák az alábbi intézkedések: _ 1,/ Amennyiben a Népművelési Intézet Közművelődési Intézetté alakul, meg kell változtatni státuszát# Leghelyesebb megoldásnak az mutatkozna, ha közvetlenül az újonnan alakuló Közművelődési Tanácshoz kapcsolódna. Ezáltal biztositva lenne a közművelődés politikai gyakorlattal való eleven és szerves kapcsolata. 2*/ A Közművelődési Intézeten belül két /illetve a kisérleti műhellyel t együtt három/ részleget kell létrehozni: a./ Az első a Népművelési Intézet eddigi funkoióját tölti be - a már tárgyalt elvek szerint módosítva és kisge&oéi/ve. b./ A második részleg a szélesebb értelemben vett közművelődés tudományos kutatását vállalná /s ebbe a jelenlegi kutatási osztály beleolvadna/. Munkájának irányítására helyes lenne a Tudományos Akadémia társfeltigyeletét biztositani. A munka elvégzéséhez mintegy 15 fő státus, valamint mintegy másfélmilliós kutatási keret, s az ennek megfelelő dologi feltété] , lek szükségesek. A tudományos részleg munkájának csak kisebb részét végeznék a részleg státusos alkalmazottai - nagyobb részét az egy-egy munka elvégzésére szerződtetett tudományos kutatók, köztük az Intézet más részlegeinek munkatársai /egyben szakértőként is képviselhetik saját területüket/. Az Intézet ezáltal válhatna - kitartóan végzett szívós munkával - valódi tudományos központtá, s egyben önmagában is szerves egységgé. ® / (m—— in - - - * 1- 11 -
