Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1972-03-02
t ' fi I íwswswwbwwhbbwai toatíaatáítítsi: * mi . .- J '.. ’ * " - _ | | 'fi > ;• ' 'i , Az emberi tevékenységeket nagy általánosságban /és kissé ®daagy°dlari/ munka-termelési, közéleti, művelődési~3zórakftztató és magjellegű tevékenységre oszthatjuk, amelyek természetesen át- meg átfedik egy mást. Közülük a munkatevékenységek szerepe az elsődleges.de a raCTj felépitmény-szerűen épülő művelődési tevékenységek funkciója r®ad~ kivül jelentős: mivel a társadalmi tudat fejlődésének alakításán ke resztül visszahatnak a termelési és közéleti tevékenysége. Ebben az A7,yifimi7niat1uk. a közművelődés a /közmüveitsp tartalminak és szintiének a társadalom egészére yagy_egyesCTtege^e£kIterjedo^atálaBTl'Ssa és" StaIá!cí/Ssa“a ítfiKdöTii tuteiTTcÜlbntöző szertoraiban 7pőTlt'iEa""j ogT"érEHlős7 művészit, tudomány, bizonyos értelemben, vallás/. Egyaránt magában foglalja tehát a„„tudatos alakítást /népművelést/ és az öntevékenységen alapuló önművelést. E fogalom azonban igy túlságosan is széles, hiszen azokon a tévékénységeken kivül, amelyeket közvetlenül magában foglal, közvetett vonat kozósban áll az élet sok más célt szolSal6 tevékenységével /a termeiére si tapasztalatok átadásától kezdve az utazásig/. Mindenképpen ebből a szélesebb fogalomból kell kiindulnunk /nem mondhatunk le az egész komplexum összefüggő vizagSTátáról'sem? a gyakorlati munka szempontjából azonban oélszertibb egy ennél szükebb, körülhatárolhatóbb, megfoghatóbb fogalmat alkalmaznunk. Jelen esetben a társadalmi tudat formái közül elsődlegesen a művészet /tágmbban az esztétikum/ és a tudomány /részben a filozó?ia-ideoTőgia/ társadalmi szintű terjedését éh elsajátítását tekintjük közművelődésnek. E szűkítés után is elég széles terület marad, amelyet most már a művészet és a tudomány, a művészi és tudományos müvek,„nézetek terjedése. a néptömegeivel való kapcsolata jellemez. E szerint akkor beszélhetünk közművelődésről, amikor a művészet és a tudomány eredményeit a társadalommal, a társadalom különböző osztályaival és rétegeivel való kapcsolatában vizsgáljuk. Az igy értelmezett közművelődésnek intézményesen a következő részleteit különböztetjük meg: a./ Az iskolarendszert nem szokták ugyan ideszámítani, de ®i£t közművelődési rendszerünk alapját, nem lehet kihagyni. Osszefüggé te az iskolán kivüli közművelődéssel amúgy is szerves és széjjelválasz thatatlan* b./ A hagyományos kulturális intézmények /könyvkiadás, színház?mozi, Hangverseny, muzeum, kiállítás, sxb./ termékeinek terjeszt terjedése. o./ A tömegkommunikációs intézmények /sajtó, televízió, rádió/ tevékeny itge.” d./ Az aktiv művelődést szolgáló intézmények, /az_aktivitás különböző 7rn^n7T”iartartöznak á'müvelődésro^^gongk. klubokA kön^rvtára^— ismeretterjesztő szervezetlek. _ Tevékenységtípus szjfial /'óznak az amáxőr művészeti és tudományos közismereti mozgalmak.^ A Népművelési Intézet jelenlegi funkciója, A közművelődés e rendszerének felvázolásából kitűnik, bogy az ^mite hagyományosan népművelésnek nevezünk /s mivel a minisztérium ^Sí népmüvelési, mai közművelődési főosztálya, valamint a Népművelési Intézet foglalkozik/, osupán «gv része a közművelődésnek. Az előbb ' ' j j M .
