Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1971-10-28
r A külső kapcsolatok előbb felsorolt módosításával egyidejűleg szabályozni kel— ^ lett az MVMT és a keretébe tartozó vállalatok uj, a gazdasági reform szellemének megfelelő belső kapcsolatait. A gazdasági reform első 3 évében erőteljesen érvényesült az az alapelv, hogy a trösztön belUli gazdasági szabályozás minél nagyobb mértékben egyezzen az általános állami szabályozók előírásaival. Központi kézben maradtak mindazon döntési hatáskörök, melyek a villamosenergia rendszer egysége szempontjából nem decentralizálhatók /termelés-elosztás, erőmüvi főberendezések karbantartásának programozása, alaphálózat fejlesztése, fejlesztési lehetőségek arányainak maghatározása az egyes vállalatok között stb./. Decentralizálásra kerültek azok a hatáskörök, amelyeknek eldöntésében az információk a vállalatoknál bővebbek és a villamosenergiarendszer egységét nem veszélyeztetik. Ezekben a kérdésekben vállalataink ugyanolyan hatáskört kaptak, mintha tröszt alá nem tartozó,vállalatok lennének. /Pl.5 munkaerőgazdálkodási kérdések, részesedési alap gazdálkodás, fejlesztési alap gazdálkodás, azon témák kivételével, melyeket a tröszt központilag ir elő stb./. Az ily módon megszervezett belső tröszti irányítás lehetővé tette - a III. ötéves terv 3. utolsó évében - a termelési, gazdaságossági feladatok teljesítését az állami elvárások szerint. Ugyanakkor a szerzett tapasztalatok és az időközben változott külső feltételek hatására kirajzolódott a tröszti belső irányítási rendszer fejlesztésének szükségessége. ó) 1 Végül kiemeljük a gazdasági reform két fő tapasztalatát: A villamosenergia jelenlegi érszintje, az érvényes adózási és jövedelemelvonási feltételek mellett, beruházásainkat csak fokozódó költségvetési támogatással tudjuk fedezni. Megjegyezzük, hogy az MVMT-nél akkumulálódó nyereség, visszamaradó amortizáció és a költségvetési befizetések együt tes összege meghaladja beruházásaink forrásigényét. Ugyancsak az előző körülmények miatt, nem tudunk olyan személyi jövedelem növekedési ütemet biztosítani, amely a gazdaságpolitikai környezetet és az iparág sajátos munkakörülményeit is figyelembe véve biztosítaná munkaerőgárdánk stabilitását. Ez az iparág infrastruktuális jellegénél fogva súlyos következmények* kel jár. 3. A III. Ötéves terv eredményei és problémái.j ,, ;., '■ . ; B A III. ötéves terv során a Tröszt egésze a népgazdaság villamosenergiaigényét maradéktalanul kielégítette. A csökkenő erőmüvi tartalékok mellett az Uzemza- I vari villamosenergia kiesési szintet nemzetközi viszonylatban is kedvezőnek minősíthetjük. Lényegesen javítottuk a villamosenergia termelés és elosztás gazdaságosságát. Mind a gazdaságosság, mind a termelékenység, mind az állóalapok technikai kihasználásának növelésében a műszaki fejlesztésnek és a belső tartalékok feltárásának jelentős szerepe volt. ► fz0lSáltatás minőségi feltételei is /fogyasztói feszültségviszonyok fPi -foí ’ foS? fo MVMT 0Sésze a legfontosabb társadalmi szükséglet kielégítési kötelezettségét eredményesen teljesítette, 3 A III. ötéves terv alatti fejlődésünk néhány jellemző mutatóját az 1/ai 1/b számú melléklet tartalmazza. / Fenti eredmények mellett a végrehajtás során súlyos problémák jelentkeztek az I erőmüvi tartalékok csökkenése és muftkaerőallátottságunk terén, Erőmüvi tartalékaink további romlásának megakadályozására a tervidős^nW I felében a GB.-tői jelentős segítséget kaptunk /Gagarin Hőerőmű blokkial kénAnni nek felszámolására hozott állami szintű intézkedések/? HÖer5“Ü blokkdai késéseii- 2 -I 1 mm sisi ' I IC