Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1971-09-30

' I . Q I

|l| pllt J I

L I ' . • tó-"

I I

Magyar Országos Lovélffár Szigorúan bizalmasig

MSZMP Szorvozote Készült 25. ppldányban_

Ikt.sz.: I/VB/22/1971.

I

Jolontés

a Magyar Országos Lovéltárra vonatkozó,1969.évi ,

PVB határozat végrehajtásáról

!

i

A Magyar Országos Lovéltár a magyar rendek által 1756-ban felállított, államigazgatási föladatokat is ellátó tudományos intézmény. Feladatköre a felszabadulás előtti országos jelentőségü iratanyag szakszorü kezelése és feltárása. Az őrizetében lévő anyagot - tudományo rendszerezés, nyilvántartás, segédletek és kiadványok készítésé utján — mindenirányú felhasználásra alkalmassá teszi. Tudományos kutatást végez a tudományoknak, elsősorban a történettudománynak, a levéltári anyag használa! r tát elősogitő ágaiban és a kutatás eredményeit közzéteszi. A Levéltár

e mellett sogiti a közművelődési tevékenységet. Az I.területi Párt VB

1

1969.november 13-i ülésén foglalkozott az intézmény munkájával és határozatot hozott. Az alapszórvezet a VB határozat végrehajtásáról - annak tagolódása szerint haladva - az alábbiakat jelenti:

I.

I I- A Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveit a Lovéltár tudományos dolgozói kibővitott taggyűlésen már tervezet formájában megvitatták. Megjolenesük után kibővitott taggyűlésen és pártnapon foglalkoztunk volük. A levéltári közvéleményt elsősorban a következő kérdések foglalkoztatták: a levéltárak helye és szerepe a tudománypolitikában; a társadalmi igényok sokoldalú kielégítése, a levéltárban őrzött iratanyag felhasználása, a tudományos kutatás szabadsága és a hivatali demokrácia érvényosiiléso. A viták során tisztázódott a Levéltár feladatai közötti helyes arány kérdése. Javasolták a dolgozók, hogy célszerű lenno a tudományos tervezés keretében nemcsak a kiemelt témák, hanem egyes tudományágak /pl. irodalomtörténet, történettudomány/ számára is távlati, ill. ötévos tervek készítése. Felmerült a kérdés: mi az oka annak, hogy országos jelentőségű könyvtárak, múzeumok, levéltárak az általuk őrzött anyag-I

ról készült katalógusok, leltárak, stb. kiadására nem rendelkeznek költségvetési terettol, kénytelenek kiadóvállalatokhoz fordulni, a nélkül, hogy fodezni tudnák költségeiket.

Az intézetben szakmai vita folyt egyos levéltári kiadványokról, a levéltári és raktári jelzetelésről, a hatósági, gazdasági és családi iratok középszintű rendezéséről, az ügyviteli szabályzat egyes kérdéseiről, az áttekintő raktári jegyzékekről, a népi demokratikuskori iratanyagról készült középszintű segédletekről. A legnagyobb vitát a középkori oklevelek /Diplomatikai Levéltár/ gépi utón történő adatfeldolgozása váltotta ki. Még ezévbon sorra kerül a középkori források kiadásának /közlési/ szabályzata. A szakmai viták igen élénkek voltak és rendszerint azzal végződtek, hogy az előterjesztett szövegen lényeges változtatásokat kellett 1 I végrehajtani.

A pártszervozet értékelése szerint sikerült elérni, hogy az irányelvek és a kongrosszusi határozatok a Levéltárban nemcsak ismertté váltak - vitákban hivatkoznak rájuk -, hanem érvényesülnek is. Ez leginkább az intézet ötévos tervénok összeállításakor nyilvánult mog. A Lovéltár főigazgatója a tudománypolitikai irányelveknek a fonti viták során

f—— ^