Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1971-03-19

■' ---- 1 1 1 11 1 1 , V . I .1 I I I. I I

’ áMxmsa>BNawmiK»m> x

■ í" fi ■. te te -fi-‘ 1 ' ’"rfi' fi " 1 1

I ' I

> ' 0

r I

Az előző évhez képest az üzemek, általában 3-4 %-os bérfejlesztést hajtottak végre, ennél nagyobb, 6,2 %-os a bérfejlesztés a Pest- Budai Vondáglátóipari Vállalatnál, az alacsony bér és a fluktuáció ellensúlyozására. Megemlítendő még az Állami Nyomda előző évhez képest kiemelkedő, 8 %-os bérfejlesztése is.

A szövetkezetek o bázishoz képest kb. 8-10 %-os, oz előző évhez képest pedig 5-8 %-os bérfejlesztést eszközöltek. Kiemelkedő a Budai Háziipari Szövetkezet 8,6 %-os, valamint az Általános Ruházati Szövetkezet 7 %-os bérfejlesztése.

I ;

b/ Részesedési alap képzése

CT

A tervező irodák részesedési alapja elérte, sőt a legtöbb helyen - bár kismértékben - meghaladta a tervezett szintet. Kivételt képez az INTRANSZMAS, ahol a részesedési alapnak a bértömeghez viszonyított mértéke a tervezett 5 %-kol szemben mindössze 2%. A részesedési alap mértéke a bértömeghez képest 7,6 %-tól /VILATI/ 19,5 %ig /MSFI/ terjed, zömmel 9-10 %-os. Az 1969-hez viszonyított fejlődés elég jelentékeny: az 1970. évi. részesedési alap általában több mint 15 %-kal haladja azt meg, három tervező irodánál: AÉTV,

KGMTI és INTRANSZMAS-nál klsebb-nagyobb mértékben alatta marad az 1969. évi részesedési alap nagyságénak.

Az üzemek zöme a tervezetthez képest „jelentős mértékű többlet-részesedési alapot képzett. A Nehézipari Épitő V-nál nem volt lehetőség részesedési alap képzésre. Bértömegükhöz viszonyítottan az Állami Nyomda 16,3 %-os, az ÉM Beruházó V. 17,7 %-os és a GYESEV 15,5 %os részesedési alapja jelent kiugró teljesítést. A többi vállalat

• általában 11-15 % közötti részesedési alapot képezhetett eredményei

' alapján. Az üzemek nagyobb része az előző évekhez képest is emelni

ot tudta részesedési alapját 103-110 %-ban. Az előző évihez képest a

Pest-Budai V.V. csupán mintegy 60 %, a Vízügyi Épitő V. mintegy 71 %-os részesedési alapot képeznetett, mig a Nehézipari Épitő V. eredményei alapján nőm. volt erre jogosult.

szövetkezetek egy részénél a tervezettnél magasabb, más részénél l a tervezettnél alacsonyabb szintű részesedési alap képződött. Az

előző évhez képest a SINUS kivételével /91 %/ mindegyik szövetkezet emelte részesedési alapját, legnagyobb az emelkedés az Általános Ruházati Szövetkezetnél.

°/ A részesedési alap felosztása

A részesedési alap felosztása a tervező irodáknál megfelel azoknak az irányelveknek és ajánlásoknak, amelyeket a Kerületi Pártbizottság 1970. ovi intézkedési tervében javasolt. Kb. 30 %-kal omelkcd[ tok a.részesedési alap terhére elszámolt nem pénzbeni juttatások,

ennek '-bszolut mértéke a 9 tervező irodát illetően 1 nFt-nt jelent.

Kisebb mértékű változás következett be a nyeroségprémium és nyereségjut 'lom mértékében is, ezek általában 15-20 %-os emelkedést mu-Í tatnak 1969-hez képest, céljuk a jobb termelésre való .évközben! ösztönzés volt.

• | CT -------------------------________---------------------------------------------------------------------J

, . ■ v. . ..... ,.. . .7...... . ■ ugF'.u'';; • g ". .: ■ o si'r \ ( * q.g;. ae-ti.-. A.":!-;-A'/ '■/"FA: FFF' FFO; ’FxF F.CTF;mfi xFmu'/F:;m ,\mgF' F"F 'FI '..AfiFFi'Fofi” .FA-AFAA>F; ■<