Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1971-03-19
t „ 7 OT Tehát a kerületi. PB-VB hatáskörébe tartozók kb 50 %-ának /114-ből 53-nak/ nincs rendben a minősítéseTM Legnagyobb lemaradás a tudományos és kulturális intézetekben van, ahol 27 igazgató, illetve párttitkár minősítését rendezni kell - közülük 23-an a PB—VB„hatáskörébe tartoznak.- A tervezőirodákban 14 igazgató, illetve párttitkár minősítését kell rendezni, és közülük 10 fő PB-VB hatáskörben van. Vállalatoknál, intézeteknél nem ilyen súlyos a helyzet, de ott is van lemaradás, kb 10-15 %-os az elmaradás, ami persze abszolút szamokban nagy összeget jelent.- Néhány intézményben túl soknak tartjuk a minősítésre kötelezettek számát - például: PÖI.HI 270 fő, KGM ISzSzI 207 fő. A minősítések általában deoentralizált módon készülnek, de néhány helyen még igy is sok van az igazgató hatáskörében. /Például: PŐMTI 270-bol 80 fo/.- A minősítések egyik legfőbb gyengesége, hogy nen segiti kellően a ^ káderek továbbfejlődését, mert nen határozzák meg a továbbfejlődéshez szükséges teendőket: a politikai, szakmai továbbképzés formáját, a jellembeli problémákat. Előfordul, hogy a minősítést evyos vezetők munkatársaik rosszul értelmezett egzisztenoiális oldaláról szemlélik, ezért nen rögzítik benne a minősített munkájában és magatartásában jelentkező hibákat. Egy része nem őszinte, inkább osak a pozitívumokat tartalmazza, igaz, szóban sokkal több elhangzik, mint amennyi leírásra kerül.- Megállapítható, hogy a minősitések készítésében erősödött és tavult a kollektivitás, ezzel párhuzamosan erősödött az egyszemélyi felelősség is. Ez a fejlődés azonban még nen kielégítő. Egyes helyeken a pártszervezetet, a tönegszervezeteket nen vonják be a minősítések készítésébe.' Másutt a minősített politikai értekelését kizárólr pártszervezettőJL várják. Ebből a jelenségből olyan következterés is levonható, hogy egyes vezetők politikailag nen gazdái a rájuk bízott embereknek, részlegeknek. E^-két helyen szubjektivizmus is tapasztalható a minősítő részéről, ^ — Több kritikai megjegyzés hangzott ol az akadémiai„minősítésekkel kapcsolatban: formálisak, sok az előre megadott kérdés, stb. Többen javasolják, hogy a ma forgalomban lévő kérdőivszerü minősítés helyett, az u#n. hármas követelmény legyen a minősítések alapja. III./ feladatok A Politikai Bizottság 1967. május 9.-i és a kormány 1001/1968~as határozatait, ma is időszerűnek tekintjük. Ezért - megítélésünk szerint - uj elvi határozatra ninos szükség. A pártszervezetek, a gazdasági vezetők, a személj^zeti vezetők a fenti határozatok helyi realizálására törekedjenek. Néhány gyakorlati feladatot azonban szükséges meghatározniTM , 1./ A pártszervezetek, az intézmények vezetői gondoskodjanak arról, hogy a gazdasági vezetők a Politikai Bizottság és a kormány ide* - vonatkozó határozatát ismerjék meg /sok helyen az osztályvezetők nem ismerik/ és törekedjenek azok egységes értelmezésére. Határidő: folyamatos felelős: párttitkár, igazgató \ [' 9 / » | i ' 3 — * - - -:■■■■ ■ - ■-»- . . . . . . —. pt— - —r 1 1 1 1 1 ■ p . v----------
