Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1971-03-19
, . .OT- • - - , - r -r tol * tt-ot-i un' ' » ■ »■" •*■»— ’ • » -« k OT 5 OT politikai, szakmai fejlődésükre, vezetésre való rátermettségük megítélésére* Néhány helyen, ahol ezt mintaszerűen végzik, a tapasztalatokat rögzítik a minősítések 3orán, Egyes intézmények azonban erejüket meghaladó létszámot-vettek vélemenyezési jogkörbe és már osak ezért sem tudják kellően segíteni fejlődésüket. /Talán ez a kerületi Pártbizottságra is vonatkozik/. Még mindig gondot okoz a véleményezési jogkör értelmezése. /Kik tartoznak ide, elsősorban jogokat és kevésbe a kötelességeket értik ezen, stb./ A kcádernevelés egyik lényeges eleme a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése. Intézményeink szinte krveTe 1 ’hé’TküI -„ahol erre lehetőség van - sokat tettek a törzsgárda megbecsüléséért, a dolgozók szociális körülményeinek javításáért. /Például: a Magyar Villamos Müvekben a dolgozók 10 %-a /kb 50 f'ő/ jutott lakáshoz, illetve minőségi cseréhez. 1970-ben 12 fő részére kezdődött meg örökg-N lakás építése, ahol a vállalat az építési költségek 60 %-dt kölcsönzi kamatmentesen 30 évi időtartamra/• Sajnos a fenti lehetőségek az értelmiségi intézetek jelentős részében nincsenek meg. A kádernevelő munka nem elég hatékony a nők és a fiatalok körében. TTTcaíer- tas személyzeti munkának iovabbra Ti egyik leggyengébb pontja a fenti rétegekből való utánpótlás nevelés. Tapasztalható hibáik: a szubjektivizmus, a bariTi kapós ólatok,~álhunaniznus, a féltékenység megléte. Sok helyen tervszerűtlen a kcádernevelés, a „káder utánpótlás, A tehetséges fiatalokat nem bízzák meg képességeiknek megfelelő feladatokkal. Nehezítik a kádernevelőmunkát a munka erkölcsi és anyagi elismerésében jelentkező hiányosságok. Egyesek munkájuk értékénél aránytalanul nagyobb jutalomhoz, prémiumhoz jutnak, másutt viszont nem állnak rendelkezésre megfelelő anyagi eszközök a kiemelkedő munka alisnerésére. Kutatóintézeteinkbe kevés munkás-paraszt származású fiatal kutatót vesznek fel. Végezetül a közvetett és közvetlen úton szerzett tapasztalatokból három fő következtetést lehet leszűrni: lb/ A káderképzés, nevelés folyamata és színvonala nem választható el az intézmény össznunkájának menetétől, egész tevékenységének színvonalától. Ha az adott intézmény egész munkája "sinen van", a káderek is fejlődnek, ha nem, ezzel is baj van. /Például: INTRANSZMAS, MTA.Számítástechnikai Központ./ 2./ A káderképzés, nevelés csak akkor lehet hatékony, ha az„intézményben vannak olyan tapasztalt munkatársak, akikre a fiatalabbak "felnéznek", olyanok, akik szakmai elméleti, politikai felkészültségük révén alkalmasak a fiatalabb káderek irányítására. 3./ Különös jelentősége van a káderutánpótlásnak, a felvételre ke-rülő fiatalok gondos megválasztásának, a továbbiakban pedig a munkában beváló fiatal érők tervszerű támogatásának, kiemelt , anyagi és erkölosi elismerésének. fi " ' ______ - • , y _ XT
