Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1971-03-19
' » ■ l I I- 2 -1*7 A káderkopzés. növelés tapasztalatai A Politikai Bizottság, a kormány említett határozatainak megjelenése óta számottevő eredmények születtek a káderképzés, nevelcs és a minősítenek területén. A képzés, a nevelés tervszerűbb lett, a vezetokkel szemben támasztott követelményeket növelték, A pártszervezetek többségé rendszeresebben foglalkozik e témával. A párt, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezető posztokon dolgc— 2fi Xtársak megálljok a helyüket, sikeresen teljesitik a rájuk háruló feladatokat. Abszolút többségük politikailag szilárd, állhatatosan dolgozik a szocializmus építésének sikeréért, a “hármas" követelménynek megfelelnek. Az értelmiségi intézetekben dolgozó szakemberek, kutatók, tudósok szereplése külföldön is elismerésre méltó. Hozzáértésükkel, tudomá- CT nyos felkeszültsogükkel, magatartásukkal tiszteletet, megbecsülést szereznek a hazai tudományoknak. Néhány intézetben olyan tapasztalatokat is szereztünk, hogy a kinevezoseknel csak a "szakmai tekintély" szárait. Nem veszik kellően figyelembe a politikai megbízhatóságot, hozzáértést, a vezetői készségét /Országos Levéltár, Budapesti Történeti Muzeum, KGM.ISzSzI, Országos Műemléki felügyelőség/. Ugyanakkor az is tapasztalható,hogy a kutató intézetekben nem is túl vonzó az osztályvezetői beosztás:"" kevus pénzzel és sok adminisztratív munkával jár. Tudományos kutató intézeteinkben tapasztalható a káderhelyzet bizonyos fokú megmerevedése", Egy-egy intézményünkben nlnc3 biztosítva a vezetők utánpótlása. A káder elgondolások hiányosak, szegényesek. Egyes„helyeken ali^ találunk fiatalt, mig más intézményekben a vezetői garda elbregedese tapasztalható. , £ lett: a kerületi PB rendszeresen készít IgCTJ n,z tatás iCTo rvet, a mely nagyobb részit megvalósul. Több tasetbén ~ aCT:)aüanJ.a. ?iskolázások nem valósulnak meg. Pártszervezeteinknek, ot vállalatainknak osak egy része rendelkezik iskoláztatási torwol. A meglevő iskoláztatási tervek reálisak, többségükben azokat megvalósítják. E tervek általában egy évre készülnek, hosszabb időszakra, több evre 3adlókhal csak nagy ritkán lehht találkozni, A legjobb tervek összeállításánál figyelembe veszik a vezetőbeosztásuak szakmai, poli, tikai képzettségének színvonalát, s az abból eredő igényeket. Néhány helyen kizárólag csak szakmai képzésre szorítkoznak. Jelentős az igény mind a vezetők, mind a beosztottak részéről az ál— lám, szakmai képzésben, illetve nyelvoktatáson való részvétel Iránt. I n ; i kúreben egeszseges tanulási vágy van, amit általában a yle vezető! is helyesnek tartanak és támogatnak, Intézményeink vezetői számos szakember részére munkaidő kedvezményt, anyagi tása "céljából bÍ2‘fco3i'fcottak szakmai, illetve nyelvismeret elsajáti-Kisebb fokú az érdeklődés a magasabb politikai képzésben való rész-Zfil .Vfií Esti Egyetem/. $ tekintetbe? puldamutatása is hiányzik. A gazdasági vezetők mintegy 10-20 %-a 3Skolát! ^isfLiíbiS MÍbói 12 fő, VILkTI-ban 83-ból 13 fő, MVM-ben öl-bő] Ü4 fő. 1 ! * J 4 ^ matató
