Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1970-04-30
tt ' > \ Bikali et: A Budai Dobozgyárnál mutatkozó 13*6 %-os áremelkedést a^ nyomdai festékek és egyéb segédanyagok árának emelkedésével magyarázták. Ezt igy elfogadtuk, de majd a helyszínen is megvizsgáljuk. A SINUS-nál jeleiikeZő 14 %-os áremelkedést a különleges méretű menetfuró szerszámok készítésével magyarázzák. Ezeknek a szerszámoknak az árát rendezték a felső szervek engedélyével, s ebből adódott a 14 %-os áremelkedés. Az áremelkedést és a 160 %-os nyereséget feltétlenül meg kell vizsgálni, annál is inkább, mert a SINUS ktsz. tert melékenysége az idén romlott. Rácz et: Egyetértek Bikali elvtárssal. Céltudatos munkaerőgazdálkox-s, dúsról még most sem lehet beszélni. Ami csökkenés mutatkor 1 zik ebben a negyedévben, az inkább a dolgozók eltávozásából adódott, nem pedig a vállalatok céltudatos politikájából. A vállalatokat csekély érdek ösztönzi arra, hogy„észszerűen gazdálkodjanak a munkaerővel. Még mindig kifizetődőbb a vállalatoknak több embert foglalkoztatni, mint észszerűbben dolgozni. Jövőre olyan ösztönzőt kellene bevezetni, ami a munkaerőt megkötné. Az ISZSZI-vei kapcsolatban egy kiegészítést: valóban igen^ nagy ez a 331 %-os nyereségnövekedés. Az ISZSZI-nek a tevékenysége kibővült, országos igényt kielégítő munkával foglalkoznak, ebből emelkedett meg ennyire a nyereség. Azt most nem tudjuk megmondani, hogy ez a nagy munka jó-e a népgazdaságnak, vagy nem. Azt csak évek múltán fogják a vállalatok tapasztalni, hogy az ISZSZI által kidolgozott módszei'ek több termelést hoznak-e a vállalatoknak. fi- A nyereséggel kapcsolatban: azt lehetne mondani, hogy a szabályozók bizonyos mértékig ellentmondanak. A Tervező Irodákat 1969-ben átsorolták másik kategóriába. Az ott dolgozók több munkát vállalnak, és igy biztosítják a több nyereség kifizetését. Ez igy nem jó, mert a több munka olyan erőfeszítést kiván a dolgozóktól, hogy ez a minőség rovására megy. Általános panasz a Tervező Irodák részéről, hogy kevés a i fejlesztési alap. Nincs mód arra, hogy modernebb gépeket. felszereléseket vásároljanak. Ezt is felül kellene vizsgálni. Hartman et: A nyereségrészesedéssel kapcsolatban elmondja, hogy a vállalatok túlnyomó többsége nyereségét fejlesztette. A termelő vállalatoknál a régi I..II.,III. kategóriába tartozók ossz jövedelme általában aranyosan fejlődött. E^y vagy két kivétel van, ahol az I. kategóriában volt csökkenés, gyakorlatilag a többi kategóriánál 102-112 %~kos fejlődés van. A szövetkezeteknél ugyanez a kép van azzal a különbséggel, hogy az I. és II. kategóriáknál volt csökkenés, a III. kategóriánál pedig nem volt. A Tervező Irodák I. ka» S .......... ... | | IBI .- - [ . ri M-T . ■-■^-lT.r-nr--iri1-1rr-l-T-1——-.-ot , ■ —-«———■. - .-vj . 2 - -■
