Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1970-03-19

I

i 1 , • j

f - 3 -tervezésben, egymás munkájának megismerésében, segítésében mutatkozik meg. E téren igen hasznosnak bizonyultak azok a formák, amelyek a pártszervezet és az állami vezetés egyetértése során alakultak ki, mint például: a szakmai— ideológiai továbbképzés, a kibőyitett taggyűlés, a, pártnap és az egyéni beszélgetések.

Dolgozóink szakmai- ideológiai továbbképzési formáját felkészültségi szinljük és az intézel- eTStl áTlóTfeladat'ok~Tsmeretéhen""Eal'Sröztük meg.

A speciSTIs^tanfoIyam tématikájának 'összeállítása előí^“^EBzvéIemIny kutatást" végeztünk a dolgozók körében, hogy igényük ismeÜstében határozhassuk meg az előadások és a viták témáját. Kutatóink nagyobb része általában tájékozott a marxizmus-lenlnizmus filozófiai és ideológiai kérdéseiben. Fiatal kutatóink közül öten két évvel ezelőtt államvizsgáztak marxizmusból az egyetemen, ketten pedig doktori szigorlat alkalmával vizsgáztak az elmúlt években. Ketten végezték el a Marxizmus-leninizmus Esti Egyetem filozófia szakosítóját, egy dolgozónk pedig jelenleg végzi a valláskritikai Szakosítót. Párttagjaink - a pártonkivüli dolgozóink közül főleg a fiatalok - rendszerese^ olvassák a Filozófiai Szemlét? a Társadalmi Szemlét és a Valóságot. Kutatóink zöme a marxista , filozófiában és a társadalomtudományok aktuális vitáiban önerőből, önképzés formájában is folyamatosan tájékozódni próbál. A pártszervezet ehhoz kiván segítséget nyújtani a speoiális szakmai- ideológiai tovább■ .képző tanfolyam megszervezésévelo ' , *

Az előadások és viták során a néprajztudományban és a társtudományokban jelentkező ideológiai kérdéseket, fogalmakat igyekszünk tisztázni. így például ankéten vitattuk meg "Az antropológiai strukturalizmus" és "A parasztság fogalma" o. témákat.

A közelmúltban megjelent társadalomtudományi Mivek közül megvitattuk Kardos László "Egy mai magyar falu vallásos élete" oinü könyvét, a szerző részvéte1évc1. A vita minden esetben élénk volt, több korreferátum ..... készült 03 hangzott el, s. szinte valamennyi jelenlévő hozzászólt és kifejtetve _álláspontját, A történetfilozófia kérdések közül a társadalmi formáélók.Tőkei^féle interpretációját kívánjuk megvitatni, a szerző jelenlétében. /Tőkei Ferenc "Antikvitás és feudalizmus" és "A társajt, fia Imi formák elmélete" cimü-müvei jelentik az alapot a vita számára*/

Bizonyos fokig ehhez a témához kapcsolódik Bártha Antal előadása, "A marxista magyar őstörténetirás" oimmel*

•• A kalsszikusok közül Lenin "Állam és forradalom" cimü müvét tanulmányoztuk, frissítettük fel tanfolyamunk serán. A társadalom jelenét vizsgáló szociológiai módszerekről, a hazai szociológiai kutatások helyzetéről, feladatairól, a szociológia és a néprajzi kutatás együttműködéséről Kulcsár Kálmán elvtársat, a Szociológiai Kutató Csoport igazgatóját hallgattuk' még.- A marxista gnosszeológiai, ismeretelméleti kutatásokból, a bizonyitáselméiet kérdését emeltük ki. A társadalomtudományok bizonyitáselméleti problémáiról, s a marxista dialektika igazságelméletéről Földesi Tamás tart vitát.

Az előadók személyének kiválasztásánál több esetben gondoltunk arra is, hogy meghívásukkal több társadalomtudományi inthettél kapcsolatokat építsünk.yígy pld.: Kulcsár, Tőkei és Bartha elvtársak esetében/.

Az eddigiok során bebizonyosodott, hogy ez hasznos törekvés, A jövőben további társadalomtudományi intézetekkel, műhelyekkel kivánjuk a kapcsolatot felvenni.

./.

{ I A* 1

——----- —~ "*." ■" "

V

I 1 u