Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1970-02-19
'---- "----------------------- 1 1 1 ' iii . jnyjj j . ...... wmmmrnmmmmm . - . L"'' Hl9 I A hivatalvezetés a szakmai feladatok kiosztásánál azt is figyelembe veszi, hogy a munka minél jobb elvégeztetése mellett, az az egyes emberekre is nevelő hatással legyen* A pártszervezet ehhez is kapcsolódva pedig azzal a célkitűzéssel igyekszik,- a maga eszközeivel - hatni az emberekre, hogy - az általános ismeretek követelményein túl minden biró önállóan is képes legyen az események időszerű ós megfelelő politikai értékelésére, szakkérdések eldöntésének várható politikai hatásának felismerésére és ezeknél a párt politikának megfelelő megoldások kidolgozására mind a kollektívákban, mind pedig egyénileg. Ezt a célt is szolgálja az oktatás különböző formában és tematika meghatározása melletti megszervezése. A birák kivétel nélkül hatéves oktatásban vettek részt a marxista-leninista esti egyetemen. Ennek bejezése után döntött úgy a pártszervezet, hogy a birák részére szervezendő oktatást my az intézmény jellegének, a birák szakmai ós politikai képzett" sógóhez igazodóan alakítja ki. Az első évek során főleg filozófia jellegű kérdések szerepeltek napirenden, majd az uj gazdasági mechanizmusra készülődés során politikai gazdaságtani témákat tárgyaltak meg a tanulókörök. A kerületi pártbizottság, a hivatalvezetés a pártszervezet e törekvésével nemcsak egyetértett, de tekintélyével is támogatta fi tanulási forma megszilárdulását. A konferenciákon és tanulókörökön szereplő néhány téma: 1./ A marxista ismeretelmélet tanítása az igazságról és e fogalom összefüggése a birói munkával. 2.,/ Az erkölcs és jogalkalmazás. 3./ A marxizmus tanítása a determinizmusról és a determinizmuson alapuló büntetőjogi és erkölcsi felelősségre vonás. 4./ Az ideológiai irányelvek. Kényszer és meggyőzés a szocialista államban. O 5./ Változások a társadalom osztályszerkezetében, osztályszempontok szerepe az Ítélkezésben. 6./ A gazdasági mechanizmus reformjának hatása és jogéletünk ebből adódó feladatai. Ennek keretében is felmerült kérdés volt pl. nincs-e visszafelé haladás, kapitalista társadalomra jellemző tünetek, egyes rétegek aránytalan jövedelem növekedése, munkások, közalkalmazottakénak lemaradása stb. 7*/ A tudományos és technikai forradalom lényege és jelentősége. Bár e tanulókörben elmélyült tanulás folyt, nem egyszer mégsem bizonyult elégnek a napi aktuális kérdésekben való tájékozódáshoz. Ezért a pártszervezet kéthavonként országos áttekintéssel rendelkező vezető elvtársakat hívott meg előadások tartására, E- lőadáct tartott többek között: Aczél György elvtárs, a kulturális élet időszerű kérdéseiről. Itt több kérdés váltott ki élénk vitát. Sőt még utólag is elleüld tűk észrevételeinket az olyan kérdésekről, amelyelmel nem találtuk meggyőzőnek a kapott válaszokat. Csikós Nagy Béla elvtárs az ár- es bérkérdésekről. Erdélyi Károly elvtárs a munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Itt egyéni ellenvéleményekként maradt fenn pl., hogy az arab állampkat, az imp.ellenes politikájuk dacára sem lehet úgy megítélni, mint ■ í >i i i m—f --------------------
