Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1968-08-29
á vállalatokon belül részben kialakult* részben kialakulooan v,_.n a vozutési hatáskörök helyes dccontralizálédása ós sok esetben a felsőbb vezetők az üzletfelekkel való leglényegesebb tárgyalásokkal, áz irányítás legfontosabb kérdéseivel elfoglalva, kisebb jelentőségű döntéseiket a középszintű vezetés hatáskörébe kény-„ szofültek utalni. Ez a gyakorlat természetesen meg a kísérletezés stádiumában van ós végső egészséges kifejlesztése hosszú időt vesz igénybe. Ezért sem pozitiv, sem negativ értelemben kiemelhető példák nincsenek* t •/ 4 pártszervgzetok gazdasági szervező munkájának néhány tapasz balata^ együttraüködls a gazdasági és társadalmi szervekkel0 A vállalati önálló gazdálkodás fokozatos megvalósulása a,helyi társadalmi szervek működésében is töeb vonatkozasson uj mu^^c.— stílust követelt, illetve követel meg. A gazdasági vezetők he- ■ lyetti konkrét ügyintézést a társadalmi szervek nagymértékű előkészítő munkája jellemezte és helj.es közreműködésük tapasztalható a döntési szerepek kialakításában* A kollektiv szerződések előké~„„ szitósében és megkötésében és a pártszervezetek gazdasági szervező munkájában egyre inkább kialakylt a gazdasági es partvezetok olyan irányú tevékenysége, hogy a feladatok közös meghatározásán túlmenően minden szerv egyre inkább a maga területén sajátos eszközeivel oldja meg a feladatokat, tiszteletben tartva[n szervek sajátos fontosságát és a vezetés egyéni felelősségét. Társadalmi szervek feladatát általában a leglényegesebb kérdésekké! való foglalkozás jellemzi és bár gyakran adódnak viták á feladatok„megdldását illetően, ezek elsősorban nem a*hatáskörökre, honom inkább a megoldások módozataira vonatkoznak* A társadalmi szervek széleskörű mozgósító tevékenységet fejtettek ki a reform előkészitése időszakában, ez a mozgósító tövekény— ; ség folytatódik a megvalósítás időszakában is ós arról is beszélhetünk, hogy az együttműködés kérdései sok helyütt előfordult.kanpányszerü&égéből folyamatos együttműködéssé alakultak, illetve alakulnak át. Fenti eredmények ellenére a pártszervezetek gazdasági szervező munkájában jelentkeznek még problémák. A reform bevezetésével kapcsolatos és eredményesnek mutatkozó tevékenység mellett nem slóg , alapos és elmélyült ma még a reform legfontosabb közgazdasági kérdéseiben, illetve a vonatkozó rendelkezésekben való járatosság? illetve ezen ismeretek megszerzése* További problémaként jelentkezik az is, hogy az anyagi érdekeltség vállalati ós egyéni helyes elosztása során az egyes kategóriák között az eredményekben„való részesedés szerinti elosztási rondszor alakuljon ki, annál is inkább, mert nagy általánosságban az említett eredmények mellett is az a helyzet, hogy a korábbi nyerosőgrészesedési rendszerben nyújtott egyéni juttatásokat kiem&lkedő teljesítések esetén sem lehet az előző évek szintjén elérni. A pártszervezetekre var tehát az a | feladat, hogy további felvilágosító munkájukkal a vállalati tartalékok nagyobb mértékű feltárására, az eszközök hatékonyabb folhasz( nalására és az eszközökkel való gazdálkodás döntő szempontjaira irányítsák a figyelmet, I . I v -rá(y Y‘7 . ' • Il ~ í . Jö — 6
