Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1968-07-18
J : " ■ k! , — 4 — ! ÍÍ^ÍSSrtI4l3SÍSffi£<*%5ltl2f oloni/o^l 80 nélkül is nosoldható. -AZ Országos Műemléki íelügyGláség ||rtvezet3séSét ugyaaosok ol^ SÍLSSrz0S^b“^oleozöDkoTMunisták0nuntóJávol. Részben ez ífhSSStel® áttS, kofy tSbb kérdésben ninos egység reze’ti bizottságon belül, sít, a szakszervezeti t®S0áe 2££a a £e_ sem és ez az állapot kihat a párttagságra is és g lyi szakszervezet egész tevékenységére* : Tapasztalataink szerint, ahol a párt vezet őség és a szak®||^|ze0 bizottság kapcsolata jó, ott általában a gazdasági vezetéssel, KISZ szervezettel is jó a kapósólat.‘az együtt működés. A KGM. Imrccazdaságl. Szervezési és Számítástechnikai Intézet és az Or- ^ számos Műemléki Felügyelőségen kivül alapvetően nincs az együttműködésben lényeges probléma. Kölcsönösen kikérik °cyn-s vé e - nvét. vitában igyekeznek egymást meggyózni. Nem jellemző az na már. hogy a plénun elé úgy álljanak ki, nogy az ügyekben ne ^*®2" tázídtaS volna az álláspontok* Ha egyeíertes n^élenénvek zös álláspontot terjesztik a plénum elé, ha„eltérőek a vélemények, akkor is elvi alapon bocsátják az ügyet vitara. Ez azt mutatja, hogy nem formálisan kérik ki a mozgalmi szervek I és a kollektíva véleményét, hanem azok fdsyelembevételével igyekeznek dönteni. Nem teljesen megoldott meg a KISZ kikérése, amelyért a párt és a gazdasági vezetes is hibáztatható. Az jellemző, hogy a fontos kérdéseket rendszerint közösen megvitatják, péláául; termelési, bérügyi, szooiális, személyiJellegű t kérdéseket és közös teendőikben megállapodnak. Kivételt az ISzSzx, [ ahol az SZB titkár szerint az igazgató őt egyáltalán nem hallgatla meg. Nem érzi, hogy egyenlő partnerok .lennének, minden lényeges klrdésben az igazgató egyedül dönt, a szakszervezetnek nincs lehetősége jogait gyakorolni. /Az .I.SzSzI, helyzete külön íelada- tt tót hárít a PB illetékes munkatársaira/, E példa kivételével az együttműködésben komoly fejlődés tapasztalható. Erre a mechanizmus reformjának előkészületei, majd a bevezetése ösztönzött is minden szervet, /Például a kollektív szerződések is erre Ösztönöztek/. Az 1968* első felévi „jé eredmények egyben a helyi szervek jó együttműködését is tükrözik. Non ilyen pozitiv még a gyakorlat a középszinten. Bár a itt sem lebeosülendő, Mig a vállalatvezetés szintjén - általában - az együttműködés megfelelőnek mondható, ezzel szemben középvezetői szinten sok a kifogásolni való. Ez különösen bizalmi szinten okoz gondokat, problémákat. i Ebben döntő változást hozhat egyrészt, ha megfelelő, helyes szemlélet alakul ki mind a,középszintű gazdasági vezetésben, mind a mozgalmi aktivisták körében, másrészt a bizalmi hálózat is fokozatosan megerősödik aktiv párttagokkal és pártonkivüliekkel* -» • Í A? ______________ : ■■■■■■■■ 1
