Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1968-07-04

_ _ i ln«BBMa«ttMga,aki3&•. MMmiiimwwwnBfiiMiiiMiiMrj , I , V íJ y •; ►- 4 -más -területen a szakmai anyagból nehéz megszerezni,a tudományos fokozatot, /Országos Levéltár/, A fiatal szakemberek szakmai fejlődésének lehetőségei általában KIz^óaK/TTOTTielyeri: elh'angzötlT'hogy a fiatalok szakmai képzé­sét elő lehetne segíteni: pályázatok kiírásával, a fiatalok.foko­zottabb bevonásával a kutatási, fejlesztési témákba. Az egyébi to­vábbképzésük biztosítására, műszaki területen, havi 2-3 nap enge­délyezését kérik könyvtári kutatásra, tudományos előadások látoga­tására. ■ A szakmai utánpótlás biztosítása — különösen a-kutató„intézetek­ben — a szerzett tapasztalatok szerint nem mondható kielégítőnek. Az utánpótlás fő forrását jelenleg az egyetemek és főiskolák ké­pezik, Elég széleskörű az a vélemény, hogy jobb lefine, ha bizonyos gyakorlati.tevékenység és élettapasztalat birtokában lévő emberek képeznék az utánpótlás másik fő forrását. Ez elvileg lehetséges, de me'goldását egyes helyeken, például a társadalomtudományi inte— . zetekben, az gátolja, hogy csak fiatalok felvételére van lehétő­­'ség, főleg anyagi okok miatt. Az összképet értékelve elmondhatjuk, hogy a kerület értelmiségének szakmai szeret e t e, felkészültsége magas s zint'ÜTYEnnek elérésében az egyé9i"telietseg és szorgáTőm mellett1 döntő szereke van az or­szágunkban végbement társadalmi és politikai fejlődésnek. A kerületi tudományos, kulturális és műszaki intézetek egy részét, az értelmiség néhány kiemelkedő képviselőjének munkáját országos, sőt. nemzetközi szakmaT'~!cÜrBTfben Is elTsneriíc. Szakmái' Te’vek'eny­­'ségükkel'~Kozzá^^^^ fejlesztéséhez]' 'a' tudományos é's kulturális feladatok meg o'I'das^Ko z . ’ Az értelmiség egyes rétegei között főként a társadalmi munkameg- _ I osztás, de életmód, politikai felfogás és más vonatkozásban is nagyok a különbségek. Az egyes értelmiségi rétegek kölcsönösen hat­nak egymásra az emberi”es munkal:bYte5''oTá:Fok~'so fán., Ezt a Kölesem os ' rt ■’ egymásrahat ás t a s a j át os és sóles z í HlT¥ssiet ét el Ts tükrözi. A kerületi értelmiségiek jelentős része 1945 után szerzett dip­lomát, /Az átlag életkor a 38*42 év között mozog, de egyes helye— . « ken ennél is alaosonyabb. /Például a VILATI-nál 34 év az átlag élet­f kor/. Az értelmiségen belül meghatározó szerepe a párt politikáját ' támogató és" képviselő ÜT érte'lraisegnelT'van. fi ' " Az anyagi helyzet alakulása Áz értelmiség anyagi megbeosülése - a népgazdaság lehetőségeihez viszonyítva — általában biztosított, de annak problémaköre rendkí­vül bonyolult, A jövedelmük alakulása függ a szakágazattól, a be­osztástól, a szolgálati időtől és a helyi sajátosságoktól. , — ráuáff^ányos Kutatók átlagos alapkeresete valamivel magasabb mint az értelmiségi dolgozók átlagkeresete, mely budapesti szinten 2870 forint. A gyakornokságtól a legmagasabb beosztásig, az igazgatóig, több mint háromszoros a kereseti különbség. A kezdő fizetés 1300.­­í°1rin*> az igazgatói fizetés 4500,- 'Ét fölött van. Az előmene­telt fékezi, hogy az elérhető osuos - egyes kivételektől eltekint­*/* ; te____________________________________________________________________________._______________________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents