Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1967-03-02
I íI f . hogy mindenki az adott szintjén felelős azoknak a neveléséért, akiket egyébként is ő minősít. A személyzeti osztály ehhez csak ’ a aegitseget éa az irányitáat adja. Véleménye szerint az MSZMP kádermunkaja azért ia pozitívan értékelhető, mert kezdettől fogva az őszinteség, nyíltság és kritikusaág jellemzi, amelyet mindenhol érvényesíteni kell. Nem tud határozott Ítéletet mondani e kérdést illetően az MVM és VILATI vonatkozásában, de a tapasztalat az, hogy általában a szakmai vezetőkkel van itt is gond a példamutatás terén. Nem vet jő fényt arra az intézetre, ahol 12o vezetőbeoaztáau dolgozd van, hogy egy pártnapon pl. 5o fő van jelen. Tudvalévő, hogy a szakmai vezetőtől egy kissé többet lehet várni, mint az egyszerű dolgozótól, akire legtöbbször erősen hat a főnöke jó vagy rossz példamutatása. Nagy súlyt kell tehát helyezni arra, hogy a szakmai vezetés élénkebben lépjen fel a mozgalmi munka területén is, továbbá meg kell követelni a szakmai oktatásban résztvevő vezetők ideológiai képzésben való részvételét is. Beszél továbbá a káderek megítélésében tapasztalható olyan gyakorlatról, amellyel talán félreértett “humanizmusból11 egyes embereket éveken át o~ lyan tisztségben tartanak, amelyre alkalmatlanok, esetenként arra várva, hogy talán majd beletanulnak. Ezen a területen el fa kell érni, hogy az alkalmatlanokat emberségesen, de igazságosan felmentsék tisztségükből, mert ennek ellenkezője csak kárt okozhat. A káderfejleaztési terv kérdésében Kovács elvtára által mondottakkal, mint elvekkel egyetért, mely elvet mindig az intézmény jellegének megfelelően lehet alkalmazni. Természetesen nem helyes ezt a tervet dogmának tekinteni, mert csak az intézmény fejlődését elősegítő terv lehet jó, a ha annak a fejlődést fékező pontja van, el kell azt hagyni. Ugyanakkor becsületben kell tartani a káderfejleaztési tervet, mert másként nem lesz meg a törekvés a végrehajtására. Véleménye szerint mindenki egyetért azzal is, hogy nem jó, ha a káderfejlesztési tervet valamiféle előléptetesi címlistának tekintik, bár kétségtelen az is, hogy a vezetésnek tudnia illik, hogy az intézménytől vagy vállalattól elkerülök /pl. nyugdíjasok esetében is/ helyébe kik a megfelelő emberek. A Pártközpont appa- I rátusának átszervezéséről, mint a fejlődés velejárójáról beszél és hangsúlyozza, hogy bár sokféle elv vezérelte a gazdaságirá^ nyitás átszervezésének kidolgozóit, az mindenki számára vilát os és szembetűnő, hogy minden szinten növelni akarják az önllóságot. Szerinte nem kétséges, hogy a kér. PB. nem tudja majd pótolni a Pártközpont Ipari Osztályát és nem is lesz olyan szerepe, mint annak volt a MVM-et illetően, de az biztos, hogy a területi elvet szigorúan kell venni a párt- és a mozgalf mi elet irányítása szempontjából. A határozati javaslatokhoz kiegészítésként javasolja, hogy 1./ Az év második felében helyes lenne a személyzeti osztályok vezetőit és - későbbi döntéstől függően - a pártszervezetek titkárait vagy más vezetőségi tágját összehívni és megbeszélni velük a kádermunka kérdéseit, kiemelten az állami személyzeti munka néhány aktuális problémáját, feladatát. Fel,: máaodtitkár 2./ A ¥ILATI pártszervezete - az intézet szakmai vezetőivel közösen - gondoskodjon arról, hogy a mozgalmi és szakmai vezetők, a káderek ideológiailag, politikailag megfelelő mértékben fejlődjenek. Ennek segítése céljából biztosítsák, hogy szervezett politikai /vagy szakmai-politikai/ képzésben résztvegyenek. A lehetőségekkel arányban /mindenekelőtt a legfontosabb mozgalmi éa szakmai tisztséget betöltők közül/ —;--------------------------------------------------» — — !
