Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1967-03-02
I t '' » , I' I I j I- 5 -» ■ kerül aor átszervezés formájában. A kritikai szellem javulóban van a VILATI-nál termelési értekezleteken éa taggyűléseken ia, továbbá a beszámoltatások ia jó eredménnyel járnak. így kerülnek felszínre olyan problémák, hogy a gyártási tervek ismételt felhasználásánál jönnek rá, hogy a gyakorlati munka során felmerült hibák kijavítását nem vezettek át a terveken, a az igy felhasznált tervek alapján a régi hibákat megismétlik. Az ösztöndíjasok tekintetében nehéz helyzetben vannak* mert az erősáramú terület elviszi előlük a fiatal szakembereket. Egyébként a 24 ösztöndíjas többsége értelmiségi származású. Az igazgató és a személyzeti osztályvezető kapcsolata jó. A politikai munka megjavítása szempontjából a KISZ szervezetet decentralizálták, s tapasztalatuk az, hogy egymással versenyezve jobb eredményeket érnek el a pártba való felvétel területén is. Llppai elvtára a VILATI elhelyezkedési nehézségeinek kétségbeejtő vo1tát emliti fel, amelyet Radnai elvtára ia alátámaszt kiegészítő megjegyzésével, utalva arra, hogy a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Müvek és az Ózdi Kohászati Müvek is átadná fejlesztési tervét 4-5oo fővel, sőt megkaphatnák az országos szerviz-szolgálatot ia, de nem képesek elvállalni, mert helyhiány miatt nem tudják htva ültetni az embereket. Szeili elvtára a MVM-nél a KISZ korból kinőtt fiatalokra hivja fel a figyelmet, hogy vonják be őket valamelyik társadalmi szervezet munkájába, tekintettel arra, hogy nem mindegyikükből leaz párttag. Harmann elvtára örömmel veszi tudomásul a VILATI vonatkozásában az "egészséges' kritikai szellem kialakulását és a pártszervezet megfelelő befolyását az igazgatóra éppen azért, mert a vezetőkkel való foglalkozáson keresztül tudnak hatást gyakorolni az egyes egységek munkájára is. Az elmúlt évek nem bizonyítottak náluk nagy gyakorlatot sem a káder-, sem a minősítési munkában, a az e téren való előrejutás érdekében feltétlenül a felsőszintű kapcsolatot kell rendbetenni. Az I. félévre tervezett 6o minősítést kissé aokalja, a aggódik, hogy esetleg formális és papírmunka lesz az eredménye. Kovács elvtára a kádermunka meg nem értése, torz értelmezése fa tekintetében meglévő tapasztalatokról beszél. Szerinte vitathatatlan az, hogy szükség van egy olyan tervre, amelyben rögzítésre, kimunkálásra kerülnek bizonyos elképzelések, azonban az értelmezésben lévő különbözőségek a szükebb vagy tágabb értelemben való felfogásukból következnek, a. a legtöbb probléma mindig abból adódik, amikor a káderfejleaztéai tervet valmi szűk • értelemben fogjuk fel, azaz leazükitjük egy-egy területére a káderraunkának. Úgy véli, hogy elsősorban a különböző szervek e~ gyüttmüködósének feladatait kell kimunkálni és egy kordinált tevékenységet biztosítani helyi vonatkozásban a párt,- a gazdasági éa társadalmi szervezetek között, illetve együttműködésével. Érvényesülni kell a káder- és személyzeti munka differenciáltságának ia a központi elvek és a helyi sajátosságok alapján. Nagyon fofntos részeként itéii meg a kádormunkénak a különböző hatáskörök mindenkori tisztázottságát, annak biztosítását, hogy a mindinkább decentralizált tevékenység következtében a különböző személyekkel kapcsolatos tevékenység ténylegesen ott történjen, ahol leginkább véleményt tudnak alkotni róla éa ismerik egy-egy káder® munkáját. A kádermunka következő fejezeteként a káderképzés feladatainak meghatározását jelöli meg szakmai és politikai vonatkozásban, mely feladatok nagyon^ v összetetten jelentkeznek, a itt lehet és kell megbeszélni a káderekkel, hogy miként Ítélik meg képzettségét, magatartását ós M ^ : K : / ■ ff / Y' 7 _ ■ ” . : . | ' ...
