Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1966-06-30

L tó \ - 3 -munkájára. Ez balosán hangzik. Valószínűleg a mechonizmua fog ebben a kérdésben változást hozni. Á párttagok érdekvédelme: nem lehet a pártot erdekvédelmi szerv­nek tekinteni, dd van a párttagok sorában„olyan réteg,„amelyik a tagsági könyvét érdekvédelemben szeretné felhasználni. Ezek az emberek általában szakmailag gyengék. A párttagság aktivi- fa tásában ténylegesen van csökkenés; a demokrácia nincs megfele­lően kimunkálva. A BTM-ben jelentkezett olyan hang, hogy nem tudnak elhelyezkedni, nem ugrálhatnak. A tudományos munkában is feltör a szubjektivizmus. Ugyancsak itt bújik „meg az a né­zet, amely tagadja a munkásosztály vezető szerepét. Igém/ je­lentkezik ezzel az értelmiség vezető szerepére. Erre a nézet­re különleges figyelmet kellene szentelni. Jelentős rétege az értelmiségnek látszat marxista, a nem tartja szükségesnek a marxizmust. Szektás jellegű álláspontok. A társadalom tudo­mányok terén a szakmai és marxista tudás nem választhatódéi, de nem ilyen egyértelműen található ez meg. A párt vezető aze­rn repét adminisztrativ utón akarják megvalósítani e„gyesek, van ahol a pártirányitáat tehernek érzik és ki akarják iktatni. Az alapazervez tekben a pártonbelüli demokrácia csak akkor fej­lődhet, ha ezt fentről ia igy mutatják és teszik, az uj hely­zetnek megfelelően. A felvetett problémák nem helyes méretek, nem nagy kört érintenek, de léteznek, ha nem ia nagy arányban. Vargáné et.-nő: egyetért Matejkáné et.-nő által alrnondottak­­kaIV A problémák vázlatosan kerültek be a jelentésbe. Ezek­kel a kérdésekkel sokat foglalkoznak ezekben az intézetekben. A helyzet nem tartható negatívnak, de ezeken a területeken sokkal többet foglalkoznak ideológiai kérdésekkel szalcmájtik­ból adódóan. Probléma, hogy a gyakorlattól elszakadtak. A vezető pártfunkcionáriusok tudományos kérdésekben az igazga­tóval tárgyalnak, a párttitkár nem tud semmiről, a igy az in­tézet munkájára sem tudnak túl sok befolyást gyakorolni. F Kiss et.: A tudományos intézetekben állandóan napirenden van­nak az ideológiai irányelvek, mivel ezek a feladataikkal össze­függnek. Ezen intézményekben a szakmai felkészültseg-marxista műveltség egy éa azonosnak kell legyen. A vezetőket ia fele­lőssé kell tenni a beosztottjaiknak képzésével kapcsolatban. Sok kérdésről vitáznak, de az előadásokra nem készülnek fel és igy a viták meddőkké válnak. Meg kell 'követelni a felkészült­séget. Kada et.: 14 tudományos intézetből begyűjtött anyag állt ren­delkezésre. Ezek az intézetek heterogének, ezért„mindenütt más-más szempontokat, problémákat kell felvetni és segitaéget - adni. A VB. tapasztalatait az intézmények pártvezetőségeivel külön-külön kellene megbeszélni. Azok a munkák* amik innen ki­kerülnek, általában jók, a nem tükröződnek az emberek fejében levő gondok. Az e területen levő pártszervezetek hivatásuknál fogva "szívvel foglalkoznak a -kérdésekkel^ A téves .nézetek fel vetésében esetenként a párttitkár jár elől, a taggyűlések ezt bírálják, de ismételten ez felüti fejét. Országos intézmények ezek, szakmailag' a pártközpont irányítása alá tartoznak, igy sok segitaéget adni szakmailag nem tudnak. Ezekben az intéze­tekben/ felkészültség magasabb, mint az értelmiségé általában, I - í j P fatay tótó tó/tál^ totótó . .-te'.-, q,. te g '.fotttátá /fa';;.:, gtetó;'f t k ó L ó L ; te fa 'te. tótó©; g-'fo/ggtag'tótó: y tótóhí:: ■■ tój

Next

/
Thumbnails
Contents