Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1965-03-11
Budapesten évente a párttagság 4,2 %feHftosfcik ki a faág jelölt félte v^ele^icerüle tünkben Vqosak 3jJ5^%-ot ér Csökkenő tendenoia egyik oka, hogy az utóbbi években a pártszervezetek, mozgalmi szervek munkája eléggé leszűkült a, termelő. gazdasági QZQFvező munkára» Ehhez képest elmaradottabb a politikai nevelő .As pártépitésl munka is. A pártszervezetek pártépitő munkája nem kapcsolódik szervesen az előttük álló tennivalókhoz, zömükben a pártépitést (s,zervezoti kérdéssé szükitik le. Az alapszervezeti vezetőség! ülések, taggyűlések napirendjéről úgyszólván teljesen hiányzik a tagjelölt felvételi munka, a párttagság összetételének alaposabb, mélyebb értékelése. A tagjelölt felvétel oaökkenésének másik oka, hogy 1964-bon a pár„ ^ szervezetek 27 %-ában /25 helyen/ nem volt tag jelöl-Tfelvéte 1 * Vannak olyan pártszervezetek, amelyek 5-6 éve nem vettek fel egyetlen tagjelöltet sem. Például: 1960-tól nem vettek fel tagjelöltet Toldy Gimnázium Tánosios u.iskola 1961-től " « » « 11 Hunfalvy Teohnikum- ' Kospiuszkó u.iskola • ' ‘ Népművelési Intézet A Mezőgazdasági‘Könyvtárban 1957-től 1 tagjelöltet vettek fel. 4 Ennek az állapotnak az okai szinte helyenként más ós másban talál‘hatók meg, /Szubjektivitás, méroe túl magas megállapítása, a pártszervezet elszigeteltsége, vezetők, párttagok tekintélyének hiánya egyénekkel való foglalkozás elhanyagolása, stb./ /—*. — A felvett tagjelöltek Összetétele általában a párttagság összetételének javulását segíti, mégis néhány hiányosságra fel kell figyelni ► A foglalkozás szerinti megoszlásnál az összpárttagsághoz viszonyít tva /18,3 %/, jobb a tagjelölt, munkások aránya /22 %/, ÍDo nyugtalanító, hogy 1963-hoz képest - 1964-ben - a tagjelölt mun jkások aránya 7,5 %-kal ősökként. Bár az Állami Nyomda, Budai Dobozgyár 1964-ben több tagjelöltöt vett fel, mégis a 86 Össztagjo?.” javaslatból osak 9 esik termelő üzemekre és 2 KTSz-re, Itt jegyezzük meg, hogy az éve.,., hosszú ideje alatt a KTSz-ek ösz^gtételéről vallott felfogást meg kell változtatni. Ma már a KTSzckben lévők döntő többségét /kb, 60 %—át/ nem a vei# nagánkislpnro- - sok teszik ki, hanem faipari, vasipari, építőipari, stb# szakmunká v.-.1 • j 16 ) • ' ' \ ■ '' ■' .................. _
